Országgyűlési Napló - 2012. évi nyári rendkívüli ülésszak
2012. június 18 (203. szám) - A Nemzetközi Valutaalap Alapokmánya módosításának kihirdetéséről és Magyarország kvótájának megemeléséről szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Lezsák Sándor): - GYÖNGYÖSI MÁRTON (Jobbik):
119 ezen igény kezelésének módját, valamint a 2008as pénzügyi válság kapcsán a valutaalaphitelek iránti megnövekedett igény forrásszükségletének biztosítását mérlegelte a kvótafelülvizsgálat során. E mérlegelés eredményeként szü letett meg a kormányzótanácsi döntés a százszázalékos kvótaemelésről, valamint arról, hogy a jövőben az ügyvezető igazgatóság a tagországok relatív súlya rugalmasabb tükrözésének biztosítása érdekében kizárólag megválasztott igazgatókból tevődjön össze, és ezzel megszűnjön a nagy kvótával rendelkező országok joga önálló igazgatói kinevezésre. Az alapokmány módosítása értelmében megszűnik tehát a kinevezett ügyvezető igazgatók kategóriája, és minden ügyvezető igazgatói tisztséget választás útján kell betölte ni. Az ügyvezető igazgatók megválasztási folyamata, hivatali ideje és jogállás változatlan marad. Az ügyvezető igazgatóság javaslatát a Valutaalap 2008as kvótájának százszázalékos megemelésére, valamint a Valutaalap legitimációjának erősítése érdekében az ügyvezető igazgatóság reformjára a kormányzótanács a 66/2. számú határozatában 2010. december 15én megszavazta és elfogadta. Magyarország részvételi kvótája a jelenlegi 1038,4 millió SDRről 1940 millió SDRre emelkedik. A valutaalaptagsághoz kötődő min den pénzügyi művelet a Valutaalap és a tagállam monetáris hatósága, vagyis a jegybank között folyik, és nem érinti közvetlenül a kormányzati szektort, vagyis a kvótaemelésnek közvetlen költségvetési hatása nincs. Megköszönve figyelmüket kérem, hogy támogas sák a beterjesztett törvényjavaslatot. (Taps a kormánypártok soraiban.) ELNÖK (Lezsák Sándor) : Köszönöm, államtitkár úr. Tisztelt Országgyűlés! Most a képviselői felszólalások következnek, 15 perces időkeretben. Az előre bejelentett felszólalók névsora: Gy öngyösi Márton, Scheiring Gábor, Volner János, Novák Előd és Z. Kárpát Dániel. Elsőként Gyöngyösi Márton képviselő úrnak adom meg a szót, Jobbik. GYÖNGYÖSI MÁRTON (Jobbik) : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! A beterjesztett törvényjavaslat, amint az az előterjesztői expozéból is kiderült, az IMF alapokmányának a módosításáról szól. A kvótareform célja - amint az az indoklásban olvasható - az, hogy a Nemzetközi Valutaalap a legitimációját és hatékonyságát növelje. Két kérdéssel foglalkozik a beterjeszt ett törvényjavaslat. Egyrészről a tagállami tőkefedezeteket, másrészről pedig az irányításról szóló módosításokat ülteti át. Ezt a két kérdést taglalja részleteiben a benyújtott törvényjavaslat. Magyarország részvételi kvótáját pedig egymilliárd SDRrel nö velné meg, a jelenlegi egymilliárdos SDRszintről kétmilliárdot megközelítő SDRszint közelébe emelné. Ezt a műveletet a Nemzetközi Valutaalap és a Magyarországon a monetáris politikáért felelős Magyar Nemzeti Bank végezné el, közöttük zajlana le ez a műve let. 25 százalékban SDRből történne a tőkeemelés, 75 százalékban pedig forintban, nemzeti valutában. Mielőtt azonban rátérnénk arra, hogy a Nemzetközi Valutaalap legitimációjának az erősítése miért olyan fontos, nézzük meg azt, hogy hogyan működött a múlt ban a Nemzetközi Valutaalap, és hogyan működik napjainkban. A Nemzetközi Valutaalap alapszabálya kimondja, hogy az IMF felügyeli a nemzetközi monetáris rendszert, egészséges gazdasági növekedést biztosít a világgazdaságban, és pénzügyi és gazdasági stabili tást valósít meg. (20.10) A saját körülményeken alapuló gazdasági növekedés elősegítése a célja, és megfelelő állami árfolyampolitikát mozdít elő. Ezek a Nemzetközi Valutaalapnak az alapokmányban lefektetett céljai. Most itt nincs idő arra, hogy részletez zem azt, hogy a Nemzetközi Valutaalap mennyiben tér el az eredeti céljaitól, az alapokmányban lefektetett céljaitól, hogyan és milyen programokat támogatott a múltban, és azokat milyen eredménnyel valósította meg. Magyar példákat is hozhatunk
