Országgyűlési Napló - 2012. évi tavaszi ülésszak
2012. február 28 (167. szám) - A nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházások megvalósításának gyorsításáról és egyszerűsítéséről szóló 2006. évi LIII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Jakab István): - TUKACS ISTVÁN (MSZP): - ELNÖK (Jakab István): - GÖNDÖR ISTVÁN (MSZP):
955 Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kor mánypárti oldalon.) ELNÖK (Jakab István) : Köszönöm, képviselő úr. Kettőperces felszólalásra jelentkezett Tukacs István képviselő úr, az MSZP képviselőcsoportjából. Öné a szó. TUKACS ISTVÁN (MSZP) : Tisztelt Elnök Úr! Azért kértem a kétperces lehetőséget, ho gy a bizottsági vélemények kapcsán is elhangzó kormányzati érvelésekkel szemben kérdezzek, illetve érveljek. Látnivaló, hogy a kormányzat érvelése arra szorítkozik, hogy azt mondja, hogy mi jót akarunk, jót akarunk azzal, hogy gyorsítjuk ezeket a beruházás okat, gyorsítjuk a körülményeit annak, hogy ezek minél előbb elinduljanak. Ezzel a jó szándékkal elég nehéz lenne vitatkozni akkor, ha nem látnánk ennek az előterjesztésnek a másik oldalát is, nevezetesen azt, hogy vajon megvannake ennek a lehetőségei, má rmint annak, hogy az ügyintézési határidők rövidülnek. Azt gondolom, hogy ez nem képezte itt vita tárgyát, vagy nem képezte eddig a bizottságokban vita tárgyát. Márpedig két állítást lehet megkockáztatni: az adott munkálatokat elvégző hatóságoknak szabad k apacitásaik vannak, és természetesen ezek a rövidülő határidők számukra egyébként alkalmasak, hogy szakmailag jó munkát végezzenek; b) nincsenek szabad kapacitásaik, de majd eszközöket fognak kapni arra, hogy ezeket bővítsék. Egyik sem igaz sajnos. Azt gon dolom, hogy ezeknek a hatóságoknak nincs annyi pluszkapacitásuk, hogy ezt elvégezzék, és eszközöket sem jelez ez a törvény - a költségvetési törvény sem egyébként - nekik pluszban. Ezért tehát minimálisan szólva is aggályos az, hogy vajon ez a munka szakma ilag megalapozott lesze, elvégezhetőe, és így tovább. Úgy gondolom tehát, hogy ez önmagában is elég aggály, hogy kérdésessé tegyük a támogatását ennek az előterjesztésnek. Ha emellé még két tisztázatlan körülményt odateszünk, akkor meg pláne. Az egyik, h ogy érdekes, miért pont a Belügyminisztérium terjeszti elő ezt az előterjesztést - ez az egyik, amire nagyon szívesen kérnénk majd választ , a másik pedig az, hogy vajon vizsgáltáke a munkavégzés körülményeit ezeknél a szervezeteknél. Elnök úr, köszönöm szépen a lehetőséget. ELNÖK (Jakab István) : Köszönöm. Tisztelt Országgyűlés! Felszólalásra következik Göndör István képviselő úr, az MSZP képviselőcsoportjából. Öné a szó. GÖNDÖR ISTVÁN (MSZP) : Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Képviselőtá rsaim! Államtitkár Úr! Úgy, ahogy a bizottsági véleményekben is elhangzott, és az államtitkár úr is elmondta, ez egy valóban nagyon kis terjedelmű törvénymódosítási javaslat, az viszont már nem felel meg, hogy azt mondja Nagy Andor képviselő úr bizottsági előadóként, hogy tartalmi kérdéssel nem foglalkozik. Számomra egy nagyon súlyos tartalmi kérdés eljárási határidőket harmadára, felére csökkenteni. Amiért magával a rövid tartalommal eleve bizalmatlanok vagyunk: az elmúlt időszakban abban a jogalkotási gya korlatban, amelyre kormánypárti képviselőink olyan büszkék, számos olyan volt, hogy a cím mögött valami egészen más valósult meg, vagy egészen más volt a jogalkotási szándék. Itt említhetem a fiatalkorúakat megóvó, a dohányzást tiltó jogszabályt, amely val ójában nem arról szólt, hanem arról, hogy hogyan tud a kormány saját magának egy monopóliumot teremteni. De még egyet hadd mondjak, az általános vitába talán ez is belefér: a közbeszerzési törvény többszöri módosítása látszólag mindig kicsi és egyszerű vál toztatás, de az mindannyiszor valamilyen új kiskaput nyitott meg egy, a kormány által privilegizált vagy favorizált közösség számára. Ezek után, ha figyelembe vesszük a 2006os törvényt, amit most alaptörvényként tekinthetünk, mert végül is ezt módosítjuk, ez a törvény a különleges eljárást az ötmilliárdot meghaladó