Országgyűlési Napló - 2012. évi tavaszi ülésszak
2012. február 28 (167. szám) - A Kolontár melletti vörösiszap-tározó átszakadása miatt bekövetkezett környezeti katasztrófával kapcsolatos felelősség feltárását és a hasonló katasztrófák jövőbeni megakadályozását célzó országgyűlési vizsgálóbizottsága vizsgálatának eredményéről szó... - ELNÖK (dr. Ujhelyi István): - PÁL BÉLA (MSZP): - ELNÖK (dr. Ujhelyi István): - FERENCZI GÁBOR (Jobbik):
938 bizottság szerint a cég az engedélyeiben leírtaknál jóval nagyobb mennyiségű lúgos folyadékot halmozott fel a tározóban lévő vörösiszap tetején, és a gátfalak állapotát sem ellenőrizték megfelelően. A jogi szabályozásban ta lálható kiskapukat felhasználva az erősen maró, lúgos vörösiszapot nem veszélyes hulladékként kezelték, és az üzemet katasztrófavédelmi szempontból sem minősítették veszélyesnek. A jelentés szerint a katasztrófa után felkért szakértők véleménye, valamint a helyszíni szemlén tapasztaltak arra utalnak, hogy az ipari katasztrófa fő oka a társaság és a tulajdonosok szűk látókörű, a nyereséget előtérbe helyező és a biztonságos működést nem kellően biztosító vállalati stratégia és az ezt szolgáló gazdasági és tec hnológiai döntések sorozata. Nem a jó gazda gondosságával járt el a cég a vörösiszappal keveredett és fedett magas lúgtartalmú folyadék tárolásánál, kezelésénél és ártalmatlanításánál sem – olvasható ugyancsak a jelentésben. A dokumentum szerint a cég nem volt elég elővigyázatos, a védelmi rendszer kialakításáért nem tették meg a megfelelő intézkedéseket. A vizsgálóbizottság szerint a MAL Zrt. mellett felelősség terheli a környezetvédelmi hatóságokat is, elsősorban a Középdunántúli Környezetvédelmi, Termés zetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség vezetőit és munkatársait, akik a társaság részére kiadott egységes környezetvédelmi engedélyek és részengedélyek betartását nem kellő körültekintéssel ellenőrizték. Egy másik lehetséges ok, a robbantásos teória bele sem k erülhetett a bizottsági jelentésbe. A kormánypárti, MSZPs és LMPs képviselők ezt azzal magyarázták, hogy ebben az esetben terrorcselekményként kellene kezelni az ügyet. Apropó, bűncselekmény. Lett volnae indíték, érdekében állt volnae valakinek az, hog y ez a gát átszakadjon? Olcsóbb lett volnae kifizetni a környezethatósági bírságot, mint az, hogy leálljon hetekre a gyár termelése? Ezek olyan kérdések, amelyeket szintén tisztáznia kell majd a hatóságnak. A bizottsági jelentés ellenére mégsem indult el az elszámoltatás, a MAL Zrt. vezetői felelősségének elbagatellizálása azonban annál inkább, tisztelt képviselőtársaim. Múlt heti napirend előtti felszólalásomban is elmondtam, hogy a vizsgálóbizottság által feltárt tényekről, amely szerint a katasztrófa ok a egyértelműen a hanyag, profithajhász tulajdonosi szemlélet volt, csak szűk körben olvashatunk. A gátfal süllyedése a műholdfelvételek tanúsága szerint jól mérhető volt legalább egy évtizede, a humán- és ökológiai katasztrófát pedig a tározóban felhalmozo tt, az engedélyezett mennyiség többszörösét kitevő, mintegy egymillió köbméternyi erősen maró lúgos folyadék okozta. (17.10) Úgy gondoljuk, hogy megkezdődött a MAL Zrt. vezetői felelősségének elmaszatolása a katasztrófa kapcsán, erős MSZPs hátszéllel és k ormányzati jóváhagyással. Hiszen a FideszKDNPkormány által nagyban befolyásolt sajtóban megjelenő cikkek túlnyomórészt a talajtörést jelölik meg a tíz halálos áldozattal járó tragédia okaként a valódi okok helyett. Nézzük a települések helyzetét! Az embe rek sajnos mind a mai napig nem nyugodhatnak meg, szeles idő esetén a felkapott por vörösre festi a levegőt, az itt élő emberek joggal tartanak a por miatti egészségkárosodástól, hiszen valamilyen furcsa jelenség okán egyre többen és főleg gyermekek leszne k asztmásak a településen. Sajnos, a kiporzás gyakori a környéken, így amennyiben a por nem is tartalmaz toxikus anyagokat, ekkora mennyiségben mindenképpen káros, önök mégis felszámolták Devecserben a szűrőközpontot ahelyett, hogy Kolontáron is nyitottak volna egyet. Bár hatalmas összegekből új városrész épült, és a mezőgazdasági károk helyreállítása is több milliárd forintot tett ki, az ügyvédi költségekről nem is beszélve, a MAL vezetői mégis még mindig hazánk egyik leggazdagabb emberei. Személyes vagyon ukat nem zárolták, a bizottsági ülésen feltett kérdésemre pedig a cég vezetője mindössze annyit válaszolt, hogy üzleti titok, és nem hajlandó elárulni, hogy mennyit költöttek ők maguk a kárelhárításra. Az érintett településeken még mindig számos család nem kapta meg a kártérítést, a másodlagos károkról pedig a kormány megfeledkezett.
