Országgyűlési Napló - 2012. évi tavaszi ülésszak
2012. február 13 (162. szám) - Őexcellenciája Ivan Bandić, a Horvát Köztársaság magyarországi nagykövete és kísérete köszöntése - A Belga Királyság, a Bolgár Köztársaság, a Cseh Köztársaság, a Dán Királyság, a Németországi Szövetségi Köztársaság, az Észt Köztársaság, Írország, a Görög Köztársaság, a Spanyol Királyság, a Francia Köztársaság, az Olasz Köztársaság, a Ciprusi Köztár... - ELNÖK (dr. Latorcai János): - CSÓTI GYÖRGY (Fidesz):
93 Az egyik az - és idézem pontosan , hogy az állami költségvetésből finanszírozott tevékenységek első negyedévi támogatásáról szóló rendelet alapján a horvát kormány egyelőre a tavalyi kisebbségi költségvetési támo gatási összeghez képest csak 30 százalékkal kevesebb támogatást biztosított a kisebbségi szervezetek, illetve intézmények számára, mondván, hogy amint az ország új költségvetése elkészül, ezeket a támogatási összegeket utólag a szervezetek meg fogják kapni . Szeretnénk kifejezni reményünket azzal kapcsolatban, hogy ez valóban így fog történni, és az idei évben azokat a támogatásokat, amelyek elengedhetetlenül szükségesek az ottani magyar intézményrendszer fenntartásához és működéséhez, az érintettek idén is meg fogják kapni. A másik pedig az, amiről érdemes egy szót szólni, hogy a horvátországi magyarság döntő többsége az ország keleti régiójában, EszékBaranya megyében, a történelmi Drávaszögben lakik. Ez a régió Horvátország - ha szabad így fogalmazni - leg elmaradottabb vagy gazdaságilag elmaradott régiói közé tartozik. Szeretném őszinte reményünket kifejezni azzal kapcsolatban, hogy a későbbiekben a horvát kormány meg fogja tenni azokat az erőfeszítéseket annak érdekében, hogy ez a régió is fel tudjon zárkó zni, az ott élők életkörülményei, köztük az ott élő magyarság életkörülményei és az életszínvonala is javuljon és emelkedjen. E két, jó szándékkal felvetett gondolattal - és a horvát kormánynak az ügyek iránti elkötelezettségében bízva vetettem fel ezt a k ét ügyet - szeretném megerősíteni a képviselőtársam által elmondottakat, hogy a Jobbik Magyarországért Mozgalom a horvát uniós csatlakozást támogatni fogja. Köszönöm szépen. (Taps a Jobbik padsoraiban.) ELNÖK (dr. Latorcai János) : Köszönöm szé pen. A következő felszólaló Csóti György képviselő úr, a Fideszképviselőcsoportból. Parancsoljon, képviselő úr! CSÓTI GYÖRGY (Fidesz) : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Nagykövet Úr! Tisztelt Ház! 2004ben nem 12, hanem 13 ország csatlakozott volna az E urópai Unióhoz. Ha nincs a milosevicsi agresszió, ha Milosevics csapatai nem támadják meg Horvátországot - és zárójelben mondom, Szlovéniát, csak ez egy másik történet , akkor együtt csatlakoztunk volna az Európai Unióhoz. De Horvátországhoz sajnos a sors a következő években sem volt nagyon kegyes, mert a honvédő háború elemzése, téves elemzése alapján olyan előítéletek fogalmazódtak meg néhány európai fővárosban, ami késleltette a csatlakozási tárgyalások beindítását, és ez végül is odáig jutott, hogy Hor vátországnak elég hosszú időt kellett várni, amíg ebbe az állapotba, a csatlakozás pillanatáig eljutott. De nem adták fel, és ez bizonyítja, hogy ha egy igaz ügyért harcol valaki, akkor az igaz ügyért kifejtett tevékenység és harc előbbutóbb meghozza a gy ümölcsét. Nagyon sok minden elhangzott itt, érvek, érvrendszerek, hogy miért fontos nekünk, miért fontos KözépEurópának meg egész Európának Horvátország csatlakozása, és egy hihetetlen nagy, gazdag tárház lenne arról beszélni, hogy mi kapcsolja össze a ho rvátokat és a magyarokat a történelem folyamán. Én ezt csak egy nagyon híres, világhírű horvát író, Miroslav Krleža szavaival, egy többszörösen összetett mondattal szeretném jellemezni; annak a Miroslav Krležának, akinek végre tavaly szobrot is emeltünk a Ludovika előtti téren. (19.10) Krleža a következőt mondta: Magyarok és horvátok között a történelem során oly sok probléma adódott, hogy erről könyveket lehetne írni. De: magyarok és horvátok között a történelem során oly sok minden kapcsolja össze a két n épet, a két nemzetet, hogy erről egy egész könyvtárnyi anyag szól. Nos, ehhez a könyvtárnyi anyaghoz tett hozzá néhány kötetet az Antallkormány, az első és a második Orbánkormány. Meg kell említenem Antall József nevét, mert Antall József neve szimbólum a magyarhorvát kapcsolatok tekintetében, ugyanis Zágrábban 1999ben utcát neveztek el róla, 2002ben pedig szobrot állítottak neki ebben az utcában.
