Országgyűlési Napló - 2012. évi tavaszi ülésszak
2012. február 28 (167. szám) - A magyar nemzeti értékekről és a hungarikumokról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (Jakab István): - FERENCZI GÁBOR (Jobbik):
884 képviselőtársunk módosító javaslatot is adott be ez ügyben - nyilvánvalóan mindannyiu nk közös kincse a magyar nyelv is. Tágabb értelemben minden nemzet rendelkezik olyan értékekkel, amelyek önazonosságukhoz kapcsolódnak. Ezeket az értékeket patriotikumnak nevezzük. Nyilván vannak olyan nemzetek, amelyek több ilyen értékkel bírnak, vannak o lyanok, amelyek kevesebb ilyen értéket tudnak felmutatni, és sajnálatos módon vannak olyan népek, amelyek - amiatt, hogy nem rendelkeznek ősi dicső múlttal, akkora kultúrkinccsel, mint mi – kénytelenek a plágium vagy a történelemhamisítás eszközével élni. Szomszédos országunk például még a saját nemzeti himnuszához is úgy kölcsönözte a motívumokat, illetőleg a címeréhez is máshonnan merített. Magyarországon a hungarikumok besorolását hivatalosan eddig nem szabályozták, ezért két megközelítés alapján lehet h ungarikumnak tekinteni valamit. Az egyik az, hogy a nem magyarok mit gondolnak magyarnak, illetve a másik pedig az, hogy a magyarok mit gondolnak a sajátjuknak, a rájuk jellemző, kizárólagosan magyar vonatkozású terméknek, jelenségnek, eredménynek, továbbá vannak világszerte közismert hungarikumok, melyekkel azonosítják a magyarokat, ilyen például a gulyás vagy akár a csárdás. Arról, hogy a hungarikumok körébe mit kell kötelezően sorolni, eddig még nem született szabályozás. A hungarikumok védelmére a 2008. évi LXXVII. országgyűlési határozat megszületett ugyan, a szabályozás alapján a hungarikumok megőrzendő, egyedülálló nemzeti értéket képviselnek, és a mindenkori magyar kormány kétévente ad tájékoztatást az Országgyűlésnek a helyzetükről. A hungarikumok h ivatalos kijelölésére is születtek lépések, hiszen átmeneti nemzeti oltalommal rendelkezik 11 élelmiszer, és a HagyományokÍzekRégiókprogram keretében 309 termék került be Magyarország hagyományos és tájjellegű mezőgazdasági termékei közé. Nemzetközi kit ekintésben nem létezik olyan jogi kategória, hogy hungarikum, de az Európai Unióban vannak olyan termékek, melyek földrajzi eredetvédelmet kapnak. Ez azt jelenti, hogy az így minősített áru védelmet élvez az elnevezés használatával való visszaélések ellen. A hungarikumokká nyilvánítás érdekében az előttünk fekvő törvényjavaslat értelmében a hungarikumbizottság tagjai, illetve a települési értéktárbizottságok, valamint a megyei értéktárbizottságok, a hatáskörrel rendelkező miniszterek, egyházak, köztestülete k, társadalmi szervezetek és közösségek, határon túli magyar nemzeti közösségek, valamint a magyar értéktárban nyilvántartott nemzeti értéket gondozó vagy ilyen terméket előállító magánszemélyek vagy vállalkozások tehetnek javaslatot. A törvényjavaslat sze rint az Országgyűlés többek között megállapítja, hogy örökségünket, a magyar kultúra évezredes értékeit, a magyarság szellemi és anyagi alkotásait, a Kárpátmedence ember alkotta és természet adta értékeit átfogó értéktárban kell összesíteni. A nemzeti ért ékeink védelme hozzájárul az új nemzedékek nemzeti azonosságtudatának kialakulásához és megszilárdulásához. Igen, törvényi garanciára van tehát szükség, hogy a nemzeti jelképeink, magyar kulturális különlegességeink, egyetemes kultúrkincsünk ugyancsak hung arikummá válhassanak, így van ez az ősi székelymagyar rovással is. A székelymagyar rovásírás történelmi jelentősége többek között abban áll, hogy csak a magyar kultúrában maradt fenn. Bizonyíthatóan több ezer éves írásmód, hiszen legrégebbi emléke a 6500 éves, tehát újkőkori tatárlakai agyagkorong. Ez igen korai Kárpátmedencei írásbeliséget bizonyít, hiszen helyi agyagból készült. Így bizonyíthatóan 10001500 évvel idősebb a hasonló képjeleket tartalmazó sumér agyagtábláknál. A 2010. szeptember 25én meg rendezett, a hungarikumokról szóló konferencián, amelynek vendége volt többek között dr. Lezsák Sándor alelnök úr, valamint Font Sándor, a mezőgazdasági bizottság elnöke is, lehetőséget kapott a Rovás Alapítvány is a bemutatkozásra, amely alkalommal különö sképp a rovás jelene és jövője kapott hangsúlyt. A rovótársadalom egyértelmű véleményt mondott a székelymagyar rovás helyéről a hungarikumok között. Engedjék meg, hogy a 2012. január 15én a rovas.info honlapon megjelent cikkből idézzek: “A rovók közösség ét reprezentáló olvasói véleménynyilvánítás szerint nemzeti írásunk felvételét a hungarikumok közé 95 százalék
