Országgyűlési Napló - 2012. évi tavaszi ülésszak
2012. február 13 (162. szám) - Őexcellenciája Ivan Bandić, a Horvát Köztársaság magyarországi nagykövete és kísérete köszöntése - A Belga Királyság, a Bolgár Köztársaság, a Cseh Köztársaság, a Dán Királyság, a Németországi Szövetségi Köztársaság, az Észt Köztársaság, Írország, a Görög Köztársaság, a Spanyol Királyság, a Francia Köztársaság, az Olasz Köztársaság, a Ciprusi Köztár... - DR. MARTONYI JÁNOS külügyminiszter, a napirendi pont előadója:
83 kihirdetéséről szóló törvényjavaslat általános vitája és lehetőség szerint a határozathozatal. A törvényjavaslatot T/5841. számon megismerhették képviselőtársaim. Most az előterjesztői expozé következik. Megadom a szót Martonyi Ján os külügyminiszter úrnak, a napirendi pont előadójának, 25 perces időkeretben. A miniszter úr a felszólalását innen az emelvényről mondja el. Megvárjuk, amíg ide felfárad. (Megtörténik.) Miniszter úr, öné a szó, parancsoljon! DR. MARTONYI JÁNOS külügyminis zter, a napirendi pont előadója : Tisztelt Országgyűlés! Az Európai Unió tagállamai és a Horvát Köztársaság között a Horvát Köztársaságnak az Európai Unióhoz történő csatlakozásáról szóló szerződés kötelező hatályának elismerése és kihirdetése Magyarország szempontjából, nyugodtan mondhatjuk, történelmi jelentőségű esemény. Fontos esemény ez az egész térségünk szempontjából, KözépEurópa szempontjából. Fontos esemény ez Európa újraegyesítésének az útján, amelyet még nem fejeztünk be. Fontos esemény tehát ez az egész európai integrációs folyamat mikénti alakulása szempontjából. De azért, azt hiszem, hogy számunkra igazán fontos az, hogy ez a szerződés tökéletesen szolgálja a magyar külpolitika, a magyar politika legfontosabb célkitűzéseit. Négyet szeretnék eze k közül felsorolni. Az első az, amire utaltam, hogy ez a szerződés egy nagyon fontos állomás Európa újraegyesítésének az útján. Mi erős nemzetekre épülő, erős Európát akarunk. Ezért választottuk a magyar elnökség jelszavaként is az “erős Európa” jelszavát. De nekünk meggyőződésünk az, hogy csak akkor lehet erős Európa, csak akkor lehet erős Európáról beszélni, hogyha ez az Európa teljes, nem fél Európa, nem háromnegyed Európa, hanem teljes Európa. És ezért hisszük mi azt, hogy a bővítés igenis Európa erősít ését szolgálja, még akkor is, hogyha sokan ezt most nem hiszik, ha sokaknak vannak kétségeik e tekintetben. Sőt sokak, jól tudjuk, minden lehetséges eszközzel inkább talán lassítani akarják ezt a folyamatot. Nem ide tartozik, de vannak olyanok is, akik pél dául makacsul nehezítik, akadályozzák a schengeni egyezmény Romániára és Bulgáriára történő kiterjesztését. Egy ilyen tagállam biztos van. De mi úgy érezzük, hogy a bővítés, az újraegyesítés egy összeurópai érdek, ez szolgálja a békét, a stabilitást, a gaz dasági növekedést és prosperitást. És azért is nagyon fontos ebből a szempontból a horvát csatlakozás, mert pozitív üzenetet közvetít, nemcsak egész Európának, hanem mindenekelőtt azoknak az országoknak, amelyek vagy már tagjelöltek, vagy pedig tagjelöltek ké kívánnak válni. Tehát az üzenet lényege az, hogy a bővítés nem áll meg, a bővítés halad, a bővítés előre fog lépni. Ismét csak emlékeztetek arra, hogy a bővítési folyamat továbbvitele volt a magyar uniós elnökség egyik legfontosabb, kiemelt célkitűzése. A második nagyon fontos szempont pedig az, hogy ez a csatlakozási szerződés szolgálja KözépEurópa- és szomszédpolitikánkat. Erősíti a térségünket, erősíti KözépEurópát, és erősíti a középeurópai együttműködést. Ez szá munkra nagyon fontos. Az elmúlt napokban, hetekben és hónapokban is megtanulhattuk, hogy bajban az embernek a legnagyobb szüksége a szomszédaira van, a szűkebb és tágabb értelemben vett szomszédaira. És megint megéreztük azt, hogy igenis van KözépEurópa é s van középeurópai szolidaritás, és nekünk minden érdekünk amellett szól, hogy ezt a középeurópai szolidaritást és együttműködést erősítsük. Erről is szól a horvát csatlakozási szerződés. És persze harmadikként külön kiemelem, hogy ez a szerződés, Horvát országnak az Európai Unióhoz történő csatlakozása a horvátmagyar kétoldalú kapcsolatoknak is minden lehetséges területen új minőséget, új lendületet ad, legyen szó politikai kapcsolatokról, gazdasági kapcsolatokról, kereskedelemről, befektetésekről, idege nforgalomról és így tovább. Tudjuk, hogy gazdasági téren vannak vitáink is. Előfordulhatnak kisebbnagyobb feszültségek. Ezeket tárgyalások útján, dialóguson keresztül, a kétoldalú kapcsolatok keretén belül rendezni
