Országgyűlési Napló - 2012. évi tavaszi ülésszak
2012. február 27 (166. szám) - Dr. Balsai István, a 2006-os őszi erőszakos rendőri fellépést vizsgáló miniszterelnöki megbízott jelentése elfogadásáról szóló országgyűlési határozati javaslat részletes vitája - DR. GYÜRE CSABA (Jobbik):
816 Köszönöm, jegyző úr. Tisztelt Országgyűlés! Aki ezzel egyetért, kérem, hogy kézfelemeléssel szavazzon! (Szavazás.) Köszönöm szépen. Megállapítom, hogy az Országgyűlés látható többsége a javaslatot elfogadta. (Dr. Apáti Istv án: Én azért megszámoltatnám.) Gépi szavazást kérnek? (Nincs ilyen jelzés.) Azt hittem, hogy gépi szavazást kérnek. (Derültség.) Tájékoztatom önöket, hogy a vitában a felszólalási időkeret vitaszakaszonként hat perc. Megnyitom a részletes vita első szakasz át az ajánlás 1., 2. és 4. pontjaira. Megkérdezem, hogy kíváne valaki felszólalni. (Nincs jelentkező.) Felszólaló nem jelentkezik, a részletes vita e szakaszát lezárom. Megnyitom a részletes vita második szakaszát az ajánlás 3. pontjára. Többen jelentkezn ek. Elsőként megadom a szót Gyüre Csaba képviselő úrnak, utána Szilágyi György, majd pedig Zagyva György Gyula következik. Ez a sorrend jelent meg a képernyőn. Öné a szó, Gyüre Csaba képviselő úr. DR. GYÜRE CSABA (Jobbik) : Köszönöm szépen, elnök úr. Tiszte lt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! Tehát a 3. ajánlási ponthoz szeretnék hozzászólni. Dr. GaudiNagy Tamás képviselőtársunk nyújtotta be ezt a javaslatot. GaudiNagy Tamás nagyon aktívan részt vett dr. Balsai István volt képviselőtársunk jelentésé nek a munkafolyamatában, és nagyon szorgalmazta, hogy ez mindenképp kerüljön be a parlament elé, mégpedig minél hamarabb. A Balsaijelentésben foglaltakkal túlnyomórészt egyetértünk, örülünk annak, hogy ez megfogalmazásra került, és nagyon örülünk, hogy eg y ilyen bizottság felállt ezeknek az eseményeknek a kivizsgálására, de Gaudi képviselőtársam pontosan azért, hogy ez még hatékonyabb legyen, benyújtotta a 3. pontban megfogalmazott módosítást. Mi is ennek a lényege? Sokat beszéltünk már arról, hogy ezek az események 2006ban történtek, leginkább akkorra voltak jellemzőek ezek a ténybeli történések. A 2010es kormányváltás után abban bíztunk, hogy lesz egy elszámoltatás, és ez az elszámoltatási rendszer, a szocialisták után egy nemzetinek mondott kormányzás gyökeresen megváltoztatja a hozzáállásunkat 2006hoz, és az egyik első lépés lesz az, hogy azok, akik szabadságharcot, egy nemzeti felszabadulási mozgalmat igyekeztek vívni kint az utcán, végre elismerésre kerülnek, akár - visszatérve egy gondolattal az el őző napirendhez - közkegyelemmel lesznek a jogaikba visszahelyezve, azaz elismerve, hogy azok az események, azok a cselekmények, amelyek akkor megvalósultak, tulajdonképpen nem bűncselekmények, mint amire a semmisségi törvény utalt volna, vagy pedig ha bűn cselekménynek, illetve szabálysértésnek minősülnek is, a parlament figyelembe veszi, hogy milyen célok érdekében mi mindent tettek meg, és ezért közkegyelmet fog gyakorolni velük szemben a kormány. Hát ez nem történt meg, mint ahogy az előző napirendnél is láttuk. A semmisségi törvény megvalósult, azonban úgy, ahogy azt Zagyva képviselőtársam elmondta: igazából még 1 százalékra sem tehető azon esetek száma, amelyekben ez valóban érvényesülni tudott volna. A semmisségi törvényt a Jobbik Magyarországért Mozga lom is támogatta, mert nagyon fontosnak tartottuk volna, hogy kimondják a bírósági eljárásban: ezek az emberek, ezek a személyek nem követtek el bűncselekményt, az a cselekmény nem bűncselekmény. Ezért lett volna talán jobb egy picit a semmisségi törvény a közkegyelemnél, mert a végső eredmény végül is mind a kettőnél ugyanaz lenne, azonban a semmisségnél megállapítják, hogy nem is követtek el bűncselekményt, a másiknál pedig megállapítják ugyan, de utólagosan kegyelemben részesítik őket. Tehát sokkal nemes ebb lett volna, ha a semmisség a gyakorlatban tud érvényesülni, azonban ebben az esetben jobb lett volna megadni a közkegyelmet. De visszatérve erre a témára és figyelembe véve az idő múlását, Gaudi képviselőtársam elsősorban arra hívja fel a figyelmet, ho gy a jogsértések felelőseinek a felelősségre vonása a gyakorlatban mind a mai napig nem történt meg. Az első ötéves időintervallum lejárt, és ezáltal akár az elévülésbe is becsúszhattak a kisebbfajta bűncselekmények vagy az átlagos bűncselekmények.
