Országgyűlési Napló - 2012. évi tavaszi ülésszak
2012. február 27 (166. szám) - Az innovációs és fejlesztési eseti bizottság tisztségviselőinek és tagjainak megválasztásáról szóló 127/2011. (X. 28.) OGY határozat módosításáról szóló országgyűlési határozati javaslat - A Malév Zrt. és a Budapest Airport Zrt. szocialisták és szabad demokraták általi privatizációjának körülményeit, továbbá a Malév Zrt. visszaállamosításának folyamatát, valamint jelenlegi fizetésképtelenségét és felszámolását előidéző, 2002-2010 között... - DR. BUDAI GYULA (Fidesz), a napirendi pont előadója:
759 magát a privatizációt és a visszaállamosítást kívánta vizsgálni a bejelentés alapján az Európai Bizottság versenyjogi tanácsa. Ezen indokok alapján egyértelműnek volt vélhető, hogy az Európai Bizottság mit fog dönteni azon 2004es uniós megmentési és szerkezetátalakítási irányelv alapján, amelyet már korábban idéztem. Egyértelműen látható volt, hogy az Európai Bizottság el fogja marasztalni a Malévet, a Malévnek nyújtott állami támogatások kifizetését, el fogja marasztalni a privatizációt és a visszaállamosítást, ezáltal jelentős t erheket fog róni a Malévra az Európai Bizottság. Ez sajnos be is következett, és egyértelműen meghatározható volt, hogy a 2007 és 2010 közötti időszakra tehetők azok a privatizációs, illetve állami támogatások során a Malév részére nyújtott támogatások, am ire az Európai Bizottság a jogellenes kifejezést használta. Tehát egyértelműen meghatározható, hogy ezen időszakban, a Gyurcsány, illetve a Bajnaikormány időszakában nyújtott állami támogatásokat és hiteleket vizsgálta az Európai Bizottság, és ezen támog atásokról és hitelekről állapította meg az Európai Bizottság, hogy jogellenesnek minősül. Természetesen a Malév privatizációja szorosan kötődik a Budapest Airport privatizációjához, mert lényegében a ké t folyamat egyszerre indult meg, és nehezen elválasztható egymástól. Ezért az országgyűlési határozatban a Budapest Airport privatizációjával kapcsolatban is számos olyan kérdés merült fel, amelyet vizsgálni kell. Nagyon lényeges kérdés, hogy miért döntött úgy a privatizációt levezénylő ÁPV Rt., hogy a Budapest Airport privatizációja során a kevésbé jó, illetőleg hitelből finanszírozandó Hochtief lesz a nyertese a Budapest Airport működtetésének, és miért nem az angol befektető, aki saját tőkéből kívánta ez eket a beruházásokat megvalósítani. Mi volt az oka, hogy a vagyonkezelői szerződésben meghatározott tények tekintetében az első időszakban az ÁPV Rt., a következő időszakban pedig a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő folyamatosan engedett a Budapest Airportnak ab ban a kérdésben, hogy amennyiben az utasszámot nem érik el az arra az évre meghatározott utaslétszámnak megfelelően, úgy az arra az évre a vagyonkezelői szerződésben meghatározott beruházásokat el lehet halasztani. Az alap vagyonkezelői szerződés egy 260 m illió eurós beruházást határoz meg a Budapest Airport vonatkozásában, amit 2011. december 31ére a Budapest Airportnak meg kellett volna valósítani, és a Budapest Airport által a vagyonkezelő részére folyamatosan megküldött utaslétszámra vonatkozó jelentés ek soha nem érték el azt az utaslétszámot, ami az adott évre meghatározható lett volna. Így 2011re mintegy 82 millió eurós követelés került átvitelre évről évre, aminek egy szépséghibája van, hogy a vagyonkezelői szerződés konkrétan rögzíti, hogy amennyib en az adott évre vonatkozóan a beruházást a Budapest Airport nem tudja végrehajtani, úgy az összeget a vagyonkezelő részére át kell utalni, illetve a vagyonkezelő a Budapest Airport által biztosított bankgaranciából lehívhatta volna. Ez egyik esetben sem t örtént meg, és 2007től 2011. december 31éig összesen 82 millió euró került így átvitelre a következő évre, és ekkora beruházás nem került megvalósításra. (Földesi Gyulát a jegyzői székben dr. Szűcs Lajos váltja fel.) Úgy gondolom, hogy a két sikertelenne k mondható privatizációt, amelyből a magyar államot az elmúlt években, illetőleg a jelen állapot szerint milliárdos károk érhették, mindenképpen vizsgálni kell, és a parlamenti vizsgálóbizottságnak választ kell adni ezekre a kérdésekre. Mint ahogy választ kell adnia a parlamenti vizsgálóbizottságnak arra vonatkozóan, hogy a Bajnaikormány pénzügyminisztere által sikeresnek mondott visszaállamosítás során miért fizettek ki lényegében 25 milliárd forintot a részvények 95 százalékáért, amivel semmit nem értek. Mi volt az oka annak, hogy a visszaállamosítást sikeresnek mondó Oszkó Péter hamarosan a Wizz Air igazgatóságában találja magát, mi volt az oka, hogy a Malév vonatkozásában pontosan az a Wizz Air indította meg az eljárást az Európai Bizottságnál, amely el járás lényegében a Malév csődjéhez vezetett? (18.40)
