Országgyűlési Napló - 2012. évi tavaszi ülésszak
2012. február 27 (166. szám) - Jávor Benedek (LMP) - a belügyminiszterhez - “Alkalmas-e jelenlegi állapotában a vízügyi szervezet az árvízi védekezésre?” címmel - ELNÖK (Lezsák Sándor): - TÁLLAI ANDRÁS belügyminisztériumi államtitkár:
704 éle tével és ingóságaival. A kormányzat a pénzhiányt firtató kérdésekre rendre azzal válaszol, hogy majd a vízügybe irányított közmunkások megoldják a problémát, csakhogy a gátakon a hóolvadásig és a talaj kiszáradásáig nem lehet érdemi munkát végezni, ráadásu l rengeteg munkafolyamatot nem lehet közmunkásokkal kiváltani, infrastrukturális, gépesített munkákat nem fognak tudni pénz hiányában a közmunkások sem elvégezni. A vízügyért felelős államtitkár nyilatkozataiból azt is tudjuk, hogy 165 milliárd forintnyi v ízügyi beruházás áll előkészítés alatt, de az ezek elindulásához szükséges 2025 milliárd forintnyi önerő hiánya miatt nem lehet ezeket elindítani. Ugyanakkor egyetlen olyan hatástanulmányt sem ismerünk, amely igazolná, hogy az árvízi védekezésből az elmúl t években kivont pénz bárhol máshol jobban hasznosulna. A számok inkább az ellenkezőjét bizonyítják: 2010ben mintegy 200 milliárd forintba került a kormánynak az ár- és belvízkárok enyhítése és a védekezés, miközben ennyi pénzből a teljes védekezőrendszer t modernizálni lehetne. A fentiek alapján azt kérdezem az államtitkár úrtól: valóban megfontolt és felelős döntést hoztake a vízügy szétszabdalásával, leépítésével és forrásainak elvonásával, és a kormány részéről ki vállalja a felelősséget azért, ha ebbe n a helyzetben esetleg egy váratlan árvíz rendkívüli károkat vagy tragikus haláleseteket fog okozni? Várom a megtisztelő válaszát. (Taps az LMP soraiban.) ELNÖK (Lezsák Sándor) : Köszönöm, frakcióvezető úr. Válaszadásra megadom a szót Tállai András államtit kár úrnak. TÁLLAI ANDRÁS belügyminisztériumi államtitkár : Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! Ami a vízhelyzetet illeti, a Duna és a Tisza vízgyűjtő területén a hóban tárolt vízkészlet mennyisége az átlagosnál valóban nagy obb, azonban azok jelentősen elmaradnak a maximumoktól. Tekintettel arra, hogy hazánk felszíni vizeinek döntő többsége, több mint 95 százaléka a szomszédos országokból érkezik, folyóink vízjárását elsősorban a külföldi vízgyűjtőn kialakuló hidrológiai visz onyok, az ott bekövetkezendő hóolvadás üteme, a csapadék nagysága, a talaj telítettsége, a tározók állapota határozzák meg. Jelenleg folyóink vízállása alacsony tartományban van, a hegyvidéki területeken továbbra is csak mérsékelt az olvadás, a meteorológi ai előrejelzések szerint az elkövetkező időszakban bekövetkező mérsékelt fölmelegedés kisebb vízszintemelkedést okozhat, azonban ezek jelenleg nem teszik szükségessé az árvízvédelmi készültségi fokozatoknak az elrendelését. (14.40) Tehát az ön á ltal jelzett veszély, úgy gondolom, túlzott, és nem a valóságot tükrözi. Ami a vízügyi szervezetek összevonását illeti, megértem, hogy a költségvetésből nehéz kikeresgetni azt, hogy a források hol vannak, és hogyan tud működni a szervezet, hogyan áll rende lkezésre minden forrás, pedig higgye el, ezek a források megvannak, és ugyanúgy igaz ez a beruházásokra is. Azt gondolom, önnek nem kell indokolni, hogy mi az, ami hatékonyabbá teszi a vízügynek a Belügyminisztériumba való integrálását. Azt gondolom, hogy a létesítmények karbantartása, a vízkárelhárítási, védelmi művek felújítása, karbantartása, védekezése, védekezésre való felkészülés feladatainak hatékony ellátása érdekében az egységes, koordinált munkavégzés, a közfoglalkoztatás igénybevétele igen haték onnyá tudja tenni ezt a munkát. Erre jellemző, hogy 2011ben duplájára növekedett az ezen a területen dolgozó közfoglalkoztatottak száma. Ön bizonyára nem vette figyelembe, hogy a 2012es költségvetési évben a közfoglalkoztatásnál mintegy 32 milliárd forin t van megtervezve, hogy ebben az ágazatban rendelkezésre fog állni akár élőmunka költségeként, illetve dologi költségek finanszírozására.
