Országgyűlési Napló - 2012. évi tavaszi ülésszak
2012. február 27 (166. szám) - Az ülés megnyitása - Napirenden kívüli felszólalók: - DR. RÉTVÁRI BENCE közigazgatási és igazságügyi minisztériumi államtitkár: - ELNÖK (Lezsák Sándor): - DR. LANCZENDORFER ERZSÉBET (KDNP):
691 Köszönöm szépen, képviselő úr. A kormány nevében Rétvári Bence államtitkár úrnak adom meg a szót. DR. RÉTVÁRI BENCE közigazgatási és igazságügyi minisztériumi államtitkár : Tisztelt Képviselő Úr! Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Nyilván ön is t udja, hogy a magyar kormánynak semmifajta befolyása nincs a bíróságok működésére. A bíróságok függetlenül működnek, így a kormány semmifajta kommentárt nem fűz ehhez, és nem is avatkozhat bele semmilyen büntetőeljárásba. Figyelje ön is a másodfokú eljárás menetét, és abból meglátjuk, hogy szigorúbb vagy enyhébb ítélet lesz. Az biztos, hogy lesz másodfokú eljárás, hiszen fellebbezést nyújtottak be, de a kormánynak semmifajta befolyása nincs sem az egyes ügyekre, sem a bíróság működésére, sem semmi egyébre. V iszont mindenki számára közös felelősségünk, hogy helyes döntés volte a kormány részéről az, amikor közpénzügyek, köztisztséget betöltő emberek felelőssége kapcsán szigorúbb eljárási és anyagi jogi büntető jogszabályokat fogalmazott meg és terjesztett a p arlament elé. Úgy gondolom, a kormányzat ebben jó irányba indult el, az egyedi döntésekben pedig a bíróságok függetlenek. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.) ELNÖK (Lezsák Sándor) : Köszönöm, államtitkár úr. Tisztelt Országgyűlé s! Szintén napirend előtti felszólalásra jelentkezett Lanczendorfer Erzsébet képviselő asszony, a Kereszténydemokrata Néppárt képviselője: “Boldog Apor Vilmos, a vértanú győri püspök” címmel. Öné a szó, képviselő asszony. DR. LANCZENDORFER ERZSÉBET (KDNP) : Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Képviselőtársaim! Boldog Apor Vilmos, a győri mártír püspök 120 éve született, 1892. február 29én Segesváron, székely főnemesi családból. A kilenc testvér között ő volt a második legfiatalabb. Mindössze hatéves volt, a mikor édesapja váratlanul elhunyt. Az özvegy a gyermekeit jellemre nevelte. A fiatal bárónak gyermekkori vágya teljesült, amikor a jezsuitáknál szerzett érettségi után megkezdte teológiai tanulmányait a győri szemináriumban, folytatta az innsbrucki egyetem en, ahol teológiai doktorátust szerzett. 1915ben szentelték pappá Nagyváradon, Gyulán káplán lett, majd katonalelkész egy kórházvonaton. (13.50) Vészterhes időben, 1918ban 26 évesen ismét Gyulára került plébánosnak. Arra törekedett, hogy megvalósítsa a S zent Páli gondolatot, miszerint “mindenkinek mindene lettem, hogy mindenkit megmentsek”. A bizonyítás nem váratott magára. A vesztes háború csonka családokat, hadiözvegyeket, hadiárvákat, fiukat gyászoló családokat, menekülteket hagyott maga után. Az együ tt érző pap figyelme túlterjedt a templom falain, segített övéinek. Aztán jött a kommunista direktórium, amely a központ utasítására vérengzést tervezett, de Apor Vilmos halált megvető bátorsággal elment a direktórium elé, és arisztokrataként kiállt, ezért Gyulán nem folyt a vér. Életét kockáztatta övéiért. Majd jött a román megszállás. A románok internálták a magyar tiszteket. Bukarestbe utazott, és Mária királynétól kieszközölte az internáltak és a román katonák által túszként elfogott gyulai polgárok sza badon bocsátását. Ismét kiált övéiért. Így kapta a kezdetben csak báróként emlegetett fiatal pap, a kiskáplán, majd a mi papunk és végül a szegények plébánosa titulust. Ugyanis különösen foglalkoztatták a szociális problémák, felkarolta a munkásifjúságot, gondoskodott a szegény gyerekek taníttatásáról, tandíjukról, ruházkodásukról, meghonosította Gyulán a szociális missziót és az egri Ferences Szegénygondozó Nővéreket. Amikor a közjó érdekében szót emelt, sikeresen fogott össze más vallásúakkal és más világ nézetűekkel is. XII. Pius pápa 1941ben győri megyés püspökké nevezte ki. Győrbe is embert próbáló időben érkezett. 1944 pünkösdvasárnapján Apor püspök éppen a székesegyházba indult, amikor megtudta, hogy Győrben is felállítják a gettót.
