Országgyűlési Napló - 2012. évi tavaszi ülésszak
2012. február 27 (166. szám) - Az ülés megnyitása - Napirenden kívüli felszólalók: - ELNÖK (Lezsák Sándor): - JÁVOR BENEDEK (LMP):
687 átvették; és be fog fejeződni jövő év január 1jén, amikor járási szintén is megszerveződnek a kormányhivatalok, és járási szinten is megtörténik a fenntartóváltás. (Luk ács Zoltán: Már csak pénz nincs.) (13.30) Ez az a fokozatos folyamat, amely a biztosan csődbe, biztosan hiányba vezető, biztosan államadósságot és helyi adósságot termelő intézményfenntartási modellből egy fenntarthatóvá, központilag vezényeltté változtatj a át a magyar államigazgatás rendszerét, és végre nem arról beszélünk, hogy csak 1200 vagy 2200 település veszti el az önkormányzatiságát, veszti el a polgármesterét, a képviselőtestületét, hanem mindegyik megtarthatja, a legkisebb és a legnagyobb egyarán t. Ehhez persze szükség van ahhoz, hogy azok a különböző intézmények, amelyek megyei vagy járási fenntartásban hatékonyabban működhetnek, azok a szolgáltatások, közszolgáltatások, amelyekhez a kellő szakértelem egy 300 vagy 800 fős településtől nem várható el - hiszen ott a jegyző hivatalában, a polgármesteri hivatalban ilyen szakértelemmel rendelkező embert nem tudnak megfizetni , azok a feladatok kerüljenek járási vagy megyei szintre. (Varga Zoltán: Ott sem tudják megfizetni, ott sincs pénz.) De az egész alapja a 3200 önkormányzat megtartása. Aki be akart itt bármit is hinteni sóval, aki be akart itt bármit is szántani, az az MSZP és az SZDSZ volt ebben a parlamentben: 1200at vagy 2200at. (Varga Zoltán: Büszkék vagyunk rád, Bence.) Önö k be akarták ezeket szántani. Mi mind a 3200at megőriztük, mert úgy gondoljuk, hogy mindenkinek az élete ugyanolyan kell hogy legyen vidéken is és Budapesten is, ne determináljon egy fiatalt az, hogy ő Kelet- vagy NyugatMagyarországon születik, kis- vagy nagytelepülésen, és fontos, hogy tudjuk ezt az egyenlő esélyt biztosítani mindenki számára. Ebben segít az, hogyha megyei és járási intézményfenntartók vannak. (Varga Zoltán: Nevezzétek ki az élére Meggyes Tamást!) Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok s oraiban.) ELNÖK (Lezsák Sándor) : Köszönöm szépen, államtitkár úr. Szintén napirend előtti felszólalásra jelentkezett Jávor Benedek, az LMP frakcióvezetője: “Az Európai Bizottság döntése után” címmel. Öné a szó, frakcióvezető úr. JÁVOR BENEDEK (LMP) : Köszön öm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Az Európai Bizottság javaslata a kohéziós pénzek zárolására - azt gondolom - fordulópont az Orbánkormány tevékenységében. Ez a meglehet drákói és - megkockáztatom - talán picit el is túlzott döntés rendkívül nehéz helyze tbe hozta az országot, a helyzet azonban az, hogy a kormánynak ezzel a helyzettel kell valamit kezdeni. Az is tény, és arra kérem majd államtitkár urat, hogy a válaszában ne kezdjen el zsigerből elmúltnyolcévezni, a túlzottdeficiteljárás természetesen 200 4ben kezdődött, azonban az elmúlt két évben már az Orbánkormány van hatalmon, és az ő feladata lett volna az, hogy megfelelő lépéseket hozzon ennek a helyzetnek az elkerülése érdekében. A kormány nem tette meg ezeket a lépéseket, és vagy végre szembenéz a realitásokkal, vagy továbbra is egy lázálomvilágba temetkezik, és összeesküvéselméleteket, nevetséges puccsokat, hazaárulást kiáltva fittyet hány a valóságnak. Idestova két éve az Orbánkormány - a megalakulásakor - két alapvető célt tűzött ki maga elé. Az első, amint azt sajnos nem a választási programból, hanem a miniszterelnök kötcsei beszédéből az ország megtudhatta, egy centrális erőtér létrehozatala, a politikai szabadságjogok, a fékek és ellensúlyok korlátozása révén egy irányított demokrácia rend szerének a kialakítása. A másik cél a gazdaság területén a középosztály megerősítése révén a belföldi fogyasztás ösztönzése és ennek révén a növekedés beindítása. Lássuk, mire jutott a kormány! Az első tekintetben rohamléptekkel haladt előre, nem sorolnám az intézményrendszer leépítését: Alkotmánybíróság, ombudsmani rendszer, független igazságszolgáltatás összetörése, kormánybefolyás alá vonása és a többi. A második területen az
