Országgyűlési Napló - 2012. évi tavaszi ülésszak
2012. február 21 (165. szám) - Az Országos Rádió és Televízió Testület és az NMHH Médiatanácsa 2010. évi tevékenységéről szóló beszámoló, valamint az Országos Rádió és Televízió Testület és az NMHH Médiatanácsa 2010. évi tevékenységéről szóló beszámoló elfogadásáról szóló országgyű... - ELNÖK (dr. Latorcai János): - MANDUR LÁSZLÓ, az MSZP képviselőcsoportja részéről:
625 döntő pozícióban. Ezzel a konvergens hatósági elv alapján megkezdődött az egypárti hatalomkoncentráció folyamata a médiafelügyeletnél. A Médiatanács elnöke egy személyben gyakorolja egyébként a Médiatanács kezelésében álló Médiaszolgáltatás Támogató és Vagyonke zelő Alap vezetése felett a munkáltatói jogokat, kizárólag az elnök nevezi ki az alap felügyelőbizottságának tagjait. Önkontroll alá helyezték önmagukat. A közszolgálati média működését, finanszírozását ellátó jogi személy teljes egészében a kormányfő dele gálásához kötött elnök irányítása és felügyelete alá került, kizárva, hogy annak működését társadalmi szervezeteknek, ellenzéki pártoknak befolyása vagy akár csak rálátása legyen. Magyarországon megszűnt az államtól és a kormánytól független közszolgálati médiaszolgáltatás, amely ráadásul éles ellentétben áll a törvényben deklarált elvekkel is. (22.30) Nézzük a Médiaszolgáltatás Támogató és Vagyonkezelő Alapot! Az októberben végrehajtott médiatörvénymódosítással megtörtént a közszolgálati médiaszolgáltatók , akkori nevükön még közszolgálati műsorszolgáltatók vagyonának elvonása; a közszolgálati médiumok önállósága megszűnt. Működésükben, tevékenységükben kiszolgáltatottá váltak az egypárti összetételű Médiatanácsnak és különösen a Médiatanács kormányfő által jelölt elnökének. Az új médiaszabályozási rendszer később az alap hatáskörébe rendelte a közszolgálati médiaszolgáltatók szervezeti átalakítását, támogatását, immár a közszolgálati célú műsorszámok gyártását, az elsőként filmszínházban bemutatásra szánt f ilmalkotások és a kortárs zeneművek támogatását, valamint az archívum és egyéb vagyon kezelését illetően, az ezekhez kapcsolódó egyéb tevékenységek támogatásán túl immár ezek elkészítését is. A közszolgálati médiaszolgáltatók tevékenysége ezáltal teljesen kiüresedett. A közszolgálati médiaszolgáltatók vezetői nem dönthetnek a műsor tartalmáról, és a gazdasági társaságokról szóló törvény szerinti képviseleti jogukat is elvonták. Ezek után mi van a közszolgálati közalapítvánnyal és annak kuratóriumával? A méd iatörvény 2010. évi módosítása előtt a három közszolgálati intézménynek különkülön közalapítvány gyakorolta a tulajdonosi jogait. Ezek, valamint a Távirati Iroda tulajdonosi testülete a médiacentralizáció első ütemében beolvadtak az MTV közalapítványába, létrehozva egyetlen tulajdonosi jogot gyakorló szervet. A közmédia tulajdonosi testületből kikerültek a társadalmi szervezetek, melyek jogköre a nullától alig különböző hatáskörrel bíró közszolgálati testületben való részvételre korlátozódott. A kuratórium összetétele szerint három ellenzéki és három kormánypárti tagból áll, amelyhez a kizárólag a kormánypárti tagokból álló Médiatanács további egy tagot, és az elnököt delegálja, biztosítva ezzel a mostani kormány állandó többségét a kuratóriumban. A kuratór ium lényegében, miután teljesen kiüresedtek a közmédiumok is, egy gittegyletté silányított testületté vált, de reprezentatív módon, hogy fölmutatható legyen, azt lehet mondani, hogy íme egy testület, amiben vannak ellenzéki képviselők is, bár különösebben ártani nem árthatnak. A kuratórium felügyelőbizottsága: a közmédiumok feletti gazdasági ellenőrzés is egypárti kézbe került, amikor a kormánypárti többségű médiakuratórium kinevezte az új felügyelőbizottság elnökét és annak tagjait. Nézzük meg most már a j elentések alapján is - természetesen, hogy majd vegyünk ebből bizonyos tényeket - a közszolgálati médiaszolgáltatók működését! A törvénymódosítás után az év utolsó negyedében megkezdődött a közmédia jobbratolódása, pontosabban leginkább kormány felé tolódá sa, ami hamarosan az alábbi intézkedésekkel öltött testet az intézményrendszerben és annak működésében. 2010ben még leépítés helyett első hullámban a kormánypárthoz köthető média kiürítése és a műsorkészítő szerkesztők átvándorlása kezdődött meg a közmédi ába. A műsorok szerkesztési gyakorlatában megjelent a kézi vezérlés eszköze, ami komoly feszültséget váltott ki a médiában dolgozók és a szerkesztők körében. A függetlenség látszatát maguk a közszolgálati vezetők is talán
