Országgyűlési Napló - 2012. évi tavaszi ülésszak
2012. február 21 (165. szám) - Az Országos Rádió és Televízió Testület és az NMHH Médiatanácsa 2010. évi tevékenységéről szóló beszámoló, valamint az Országos Rádió és Televízió Testület és az NMHH Médiatanácsa 2010. évi tevékenységéről szóló beszámoló elfogadásáról szóló országgyű... - ELNÖK (dr. Latorcai János): - MENCZER ERZSÉBET, a Fidesz képviselőcsoportja részéről:
621 valamilyen módon megváltozzon, és ebben, tehát a hírműsorok szerkesztésében ez a szenzációhajhászás, illetve hajhász megoldások visszaszoruljanak. A m ásik téma, ami felmerült a bizottságban, és azt gondolom, fontos, a Kossuth rádió hallgathatósága este 10 óra után, illetve az, hogy nem lehet a Kossuth rádiót középhullámon hallgatni este 10 óra után. Ez nyilván egy nemzetstratégiai kérdés, mint ahogyan e z a bizottságban is megfogalmazódott, és fontos elsősorban nyilván a határon túli magyarságnak az, hogy például Székelyföldön vagy máshol, a határon túlon lehete hallgatni a Kossuth rádiót. (22.10) Nos, ez Magyarország nemzetstratégiája és külügyi stratég iája szempontjából is fontos dolog. Fontos dolog az, hogy lehetőleg vissza tudjuk állítani ezt a középhullámú sugárzást este tíz után. Itt utal a beszámoló is arra, illetve erről konkrét ábrákat is látunk benne, hogy milyen a lefedettsége a Kossuth rádió k özéphullámú adásának Magyarországon. De az világos - s ez megfogalmazódott a bizottságban is , hogy talán kevésbé érdekelnek minket a görbék, illetve a műszeres mérések a vételminőségről, sokkal inkább hallgatunk a saját érzékszerveinkre, és bizony ezek a zt mutatják, hogy legalábbis a nappali időszakban a Kossuth rádiót a határon túl, hogy úgy mondjam, igen messze is elég jó minőségben vagy legalábbis hallgatható minőségben lehet fogni. Így nyilván az a lényeg, hogy nem az a fontos, hogy hol fogható egy cs atorna kifogástalan minőségben, hanem hogy lehete hallani az adott területen vagy nem lehet. Nyilván ez változik a napszakok tekintetében. Tehát éjjel kevésbé jól érzékelhető az adás, vagy lenne érzékelhető, ha lenne, illetve a távolabbi területekre kevés bé jó minőségben tudna eljutni, de érdemes azt átgondolni, hogy ezzel a problémával mit is lehet kezdeni, és hogyan is tudunk javítani rajta, és érdemes átgondolni, hogyan lehet ezt a problémát orvosolni. Ezek csak konkrét, de talán nem túl széles körű és részben kiragadott példák voltak arra vonatkozólag, hogy mi az, amiben még előre lehetne lépni. Megköszönöm azt a munkát, amit az érintettek ebben az időszakban, tehát a beszámolóról szóló időszakban végeztek. További jó munkát kívánva azt kérem a tisztelt Országgyűléstől, hogy támogassa azt a javaslatot, amit a kulturális és sajtóbizottság előterjesztett, és azt kívánom, hogy hatékonyan tudjunk együttműködni ahhoz, hogy bizony azokban a kérdésekben, amelyeket említettem, illetve amelyek még nyilván mindeze kkel a kérdésekkel kapcsolatban érdeklik a közvéleményt, előre tudjunk lépni a jövőben. Köszönöm szépen a megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.) ELNÖK (dr. Latorcai János) : Köszönöm szépen, képviselő úr. Most megkérdezem Fónagy János áll amtitkár urat, hogy kíváne a kormány nevében szólni. (Jelzésre:) Nem kíván. Köszönöm szépen. Tisztelt Képviselőtársaim! Most a vezérszónoki felszólalásokra kerül sor, 2020 perces időkeretben, amelyek között kétperces felszólalásokra a Házszabály előírása inak megfelelően nincs lehetőség. Elsőnek megadom a szót Menczer Erzsébet képviselő asszonynak, a Fideszképviselőcsoport vezérszónokának. Felszólalását a helyéről mondja el. Parancsoljon, képviselő asszony! MENCZER ERZSÉBET , a Fidesz képviselőcsoportja ré széről: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Az elmúlt másfélkét évben számos vita zajlott a tisztelt Házban a médiaszabályozás kérdéseiről, és ezek a viták nem maradtak e Ház falai között. Érthető módon a legszélesebb hazai közvélemény érdeklődé sét váltották ki, sőt számomra jóval kevésbé érthető és elfogadható módon országhatárainkon is túlterjedtek, és a szélesebb nemzetközi közvélemény figyelmét is felkeltették. Ez természetesen nem véletlenül történt. A média mint a negyedik hatalmi ág szabál yozása egyértelműen kényes kérdés. A Magyarország elleni nemzetközi hangulatkeltés, az indulatok összeurópai felkorbácsolása azonban nem a jobbító szándékról, hanem a józan és felelősségteljes
