Országgyűlési Napló - 2012. évi tavaszi ülésszak
2012. február 21 (165. szám) - Dr. Balsai István a 2006-os őszi erőszakos rendőri fellépést vizsgáló miniszterelnöki megbízott jelentése, valamint dr. Balsai István, a 2006-os őszi erőszakos rendőri fellépést vizsgáló miniszterelnöki megbízott jelentése elfogadásáról szóló országgy... - ELNÖK (dr. Latorcai János): - PICHLER IMRE LÁSZLÓ (Fidesz):
601 1956ban a magyar emberek nemcsak egy diktatúra ellen lá zadtak fel, hanem a hazugság és a félelem ellen is, mert ez becsületbeli ügy volt, nem egy, nem tíz, nem száz emberé, hanem millióké, a magyar embereké, Magyarországé. Becsületbeli ügy volt, amelyért semmilyen áldozat nem volt elég nagy, amelynek akkor gol yózápor és akasztófa, ma és mindörökké egy becsületében megmentett nemzet tisztelete és soha el nem múló emlékezete a jutalma. Így van ez, ha ebben az ügyben nem is osztozott mindenki, még ha voltak és még ma is vannak köztünk olyanok, akik ezrek sírja föl ött is képtelenek a bocsánatkérésre, még ha voltak és még ma is vannak köztünk olyanok, akik akkori aljas helytállásukért szégyenteljes kiváltságot élveznek. 1956 kristálytiszta bizonyítéka annak, hogy csak akiben él a becsület, az lehet szabad, sem hatalo m, sem erőszak, sem brutalitás, sem íróasztalnál elkövetett hazaárulás, sem magabiztos nemzetmeglopás nem képes túlélni a nemzet becsületének ítéletét. Október 23a a szabadság napja. A magyar emberek azóta többször is bizonyították, nem tűrik, ha hazudnak nekik, és nem engedik korlátozni a szabadságukat. Magyarország nagy lépést tett az elmúlt időszakban annak érdekében, hogy az évtizedekig velünk élő igazságtalanságokkal őszintén szembenézzen. 2006. október 23án a Gyurcsánykormány akadályozta meg, hogy a magyar emberek a szabadság napjára felszabadulva, hazugság és félelem nélkül emlékezzenek. A jelentés szerint az őszödi beszéd, az MTV ostroma és az azt követő rendőrségi megtorlások az alapjai annak a piramisnak, amely október 23ával csúcsosodott ki. A dokumentum a TVszékház szeptember 18ai megtámadásával is foglalkozik. A jelentés megjegyzi, hogy Gergényi Péter akkori budapesti rendőrfőkapitány ügyében elöljárói gondoskodás elmulasztása miatt korábban eljárás indult, mert a feljelentés szerint az MTVszékháznál a biztosítás parancsnokaként Gergényi magára hagyta a vízágyú személyzetét, nem gondoskodott a fenyegető veszélytől való megóvásukról. Balsai szerint megalapozottan feltehető, hogy a rendőrség nem gondatlanságból, hanem tudatosan tűrte el a túl kapásokat. Balsai szerint a rendőrök legfelső politikai utasításra cselekedtek. A dokumentum szerint az MTV ostromának a későbbiekre nézve talán legsúlyosabb eredménye az lett, hogy a rendőri állományban kialakult egy erős ellenérzés minden tüntetővel szem ben, ami napok alatt egyes vélekedések szerint revánsvággyá fokozódott. A parancsnokok felelősségét a Balsaijelentés egyebek mellett megállapítja, hogy Gergényi, Lapid Lajos dandártábornok, illetve Majoros Zoltán műveletirányító parancsnok utasításai alap ján történtek az október 23ai tömegoszlatások. A tömegnek a Parlamenthez vezető Alkotmány utcából történő kiszorítását követően Pigler István alezredes egyértelmű javaslatot tett a tömegoszlatás befejezésére, mivel a csoportosulás nagyobb része a közelgő FideszMPSZrendezvény felé vette az irányt. Pigler ennek ellenére azt az utasítást kapta Majorostól, hogy a tömegoszlatást folytatni kell a Deák tér és az Astoria irányában, ahol a Fidesz tartotta a megemlékezését. Itt szeretnék egy pillanatra megállni. U gyan nincs itt Schiffer képviselőtársunk, de ő arra is hivatkozott, hogy többek között a Balsaijelentés nem találja meg a jó megoldást, nem tárja fel a jó megoldásokat. Hát, itt volt a jó megoldás, akkor, amikor Pigler alezredes egyértelműen azt a javasla tot tette, hogy fejezzék be a tömegoszlatást, ehelyett a felső vezetés arra utasította, amit az előbb elmondtam. A jelentés megállapítja, hogy az eddig megindult büntetőeljárásokban kizárólag a bántalmazó rendőrök, esetleg a közvetlen felettesük felelősség ét vizsgálták, Balsai viszont azt írja: elképzelhetetlennek tartom, hogy a helyszíni parancsnokok az egyes rendőrök jogsértéseit, bűncselekményeit ne látták, hallották vagy tapasztalták volna. Ha nem léptek fel a törvénysértések ellen, szerinte az elöljáró i intézkedés elmulasztásának bűncselekményét valósították meg. A tömegoszlatás helytelen folytatása és a zárósorfal elmulasztása, valamint a Fideszrendezvényt követően a tömegoszlatás elhamarkodott elrendelése nemcsak jogsértések és szakmai hibák sorozatá t, hanem egyben bűncselekmények gyanúját is megalapozza. Mindezt tetőzte, amint már elmondtam a kétperces felszólalásomban is, hogy többek közt Baranya megyéből is felrendelt, kiképzésen részt vevő rendőröket is bevetettek, és több helyszínen is alkalmaztá k ezeket a
