Országgyűlési Napló - 2012. évi tavaszi ülésszak
2012. február 21 (165. szám) - Dr. Balsai István a 2006-os őszi erőszakos rendőri fellépést vizsgáló miniszterelnöki megbízott jelentése, valamint dr. Balsai István, a 2006-os őszi erőszakos rendőri fellépést vizsgáló miniszterelnöki megbízott jelentése elfogadásáról szóló országgy... - ELNÖK (dr. Latorcai János): - PICHLER IMRE LÁSZLÓ (Fidesz):
600 Azt gondolom, ez az a dolog, ami az egészet mozgatja. Nin cs más. Ki a fene mondta annak a droid ruhásnak, hogy bejössz, és ezt kell csinálnod a fiatalokkal? Ha nem egy megfelelési kényszer, egy olyan érzés, hogy nekem meg kell felelnem, mert ott van a hátam mögött a főnök? A másik pedig, hogy helikopterről nézi, vagy mit tudom én, honnan nézi, hogy hogyan intézkedem, mert aki nem úgy intézkedett, azt még a Gödörnél leváltották, hallottuk itt. Nagyon örülök annak, hogy ez, még ha később is, mint ahogy jobbikos képviselőtársaink szerették volna, idekerült a Ház elé . Annak azonban még jobban örülnék, ha ennek az embernek - aki oda behajtott és ezt csinálta - a neve megjelenne az újságokban, hogy mindenki előtt szégyellhesse magát. Én nagyon szeretnék ezzel az emberrel találkozni álarc nélkül, nem ebben a fekete maszk ban, a szemébe nézni, és megkérdezni tőle, hogy kedves barátom, békeidőben ezt kell csinálni? Ezért kapod a mi adónkból a fizetésedet? Tehát nyilván mindenki, aki érintve volt, én személyesen is, talán a hangomból is hallatszik, hogy egy kicsit most is meg indulva rajta, mert nem normális dolog. Az ember azt várná el a rendőröktől - öltönyben, nyakkendőben voltam fönt, egy 50 éves megemlékezésen, nem azért mentünk fel, hogy balhézzunk , azt vártuk volna a rendőröktől, hogy megvédjenek bennünket. Kitől, kikt ől? Mondjuk, egy ekkora tömeg - hogy mondjam - szétengedése csak rendben történhet, mint ahogy egy sportmeccsen is ott vannak a rendőrök, ha nem is a balhé miatt, de mindenképpen azért, hogy az utcán a forgalom normálisan menjen. Itt semmi nem ment normáli san, illetve minden úgy ment, ahogy a kigondolói talán ezt előre eltervezték. Nekem olyan benyomásom volt, sokakkal együtt. Végül is fél tízkor sikerült egy nagy kerülővel, Kálvin tér, Keleti, a Keletiből metróval, a metró sehol nem állt meg, sikerült átme nni a Délibe. Én azért szerettem volna elmondani, és azért örülök ennek, hogy ezt elmondhattam, mert valahol nekem is és a többieknek, akik ezt megélték - legfeljebb a családok izgultak odahaza, amikor a vidéki falvakban, városokban látták Budapest utcáin ezt a rendőrőrületet , sikerült hazajutnunk különösebb sérülés nélkül, mármint fizikai sérülés nélkül, ez egy elégtétel, hogy végrevalahára ennek az október 23ai keserű délutánnak és estének az eseményeit itt megbeszélhetjük. Itt szóba kerülhetnek azok a hamis bajtársiassággal egymást védő rendőrök, akik, még egyszer mondom, a mi pénzünkön a rend őrei, és csakis a mi rendünket, a többség, a társadalom rendjét kellene hogy védjék, nem pedig a hatalmával visszaélő és esetleg beteges vezéri hajlamaikat kiél ő országvezetők érdekeit. Köszönöm szépen, hogy ezt a véleményemet elmondhattam, és köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypártok soraiban.) (Az elnöki széket dr. Latorcai János, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.) (20.30) ELNÖK (dr. Latorc ai János) : Köszönöm szépen, képviselő úr. Novák Előd képviselő úr következik rendes felszólalásra, a Jobbik… (Jelzésre:) Bocsánatot kérek, én már gyorsan előreléptem. Elnézést kérek, képviselő úr. Pichler Imre képviselő úr előbb jelentkezett, ő írásban jel entkezett, tehát ő következik. Parancsoljon, képviselő úr! PICHLER IMRE LÁSZLÓ (Fidesz) : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Mielőtt rátérnék a Balsaijelentésre, emlékeztetni szeretném képviselőtársaimat: 56 éve Magyarország meggátolhata tlan erővel fejezte ki a szabadság iránti örök olthatatlanságát, a szabadságba vetett hitét és a szabadság iránti vágyát. 56 éve, hogy a csend falai leomlottak, és mindenki megbizonyosodhatott arról, hogy a becsület él, és tenni kész, és ereje erősebb, min t a félelemből épült falak. A becsület megmutatta, képtelen a belenyugvásra, képtelen a tehetetlenségre, alapeleme a változtatni akarás, a cselekvés.