Országgyűlési Napló - 2012. évi tavaszi ülésszak
2012. február 21 (165. szám) - Dr. Balsai István a 2006-os őszi erőszakos rendőri fellépést vizsgáló miniszterelnöki megbízott jelentése, valamint dr. Balsai István, a 2006-os őszi erőszakos rendőri fellépést vizsgáló miniszterelnöki megbízott jelentése elfogadásáról szóló országgy... - ELNÖK (dr. Ujhelyi István): - DR. KUPCSOK LAJOS (Fidesz):
595 alkalmazni. A tömeg csak úgynevezett aktív elle nszegülőnek minősült, és nem lehetett volna általánosságban felfegyverzettnek tekinteni. Erre figyelemmel a lovasroham alkalmazására nem volt jogszabályi felhatalmazás. (20.00) A gumilövedékek és a lovasroham alapvetően jogsértő és szakszerűtlen alkalmazás a is a szolgálatban kötelességszegés katonai bűncselekmény gyanújának megállapítására ad alapot. Beszéljünk, mondjunk néhány szót a gumilövedékek jogtalan használatáról. A rendőrségről szóló törvény egyértelműen fogalmaz: lehetővé teszi, hogyha jogellenese n összegyűlt, illetőleg jogellenes magatartást tanúsító tömeg a szétoszlásra irányuló rendőri felszólításnak nem tesz eleget, a rendőrség gumilövedéket is alkalmazhat, de azt a feltételt támasztja, hogy a tömeget előzetesen figyelmeztetni kell, illetve til os a tömeget korlátozni a helyszínről történő eltávozásában. A rendőri erőkkel szembeforduló személyek legfeljebb csak úgynevezett aktív ellenszegülők voltak, és nem minősültek felfegyverzett tömegnek. Épp az oszlatás hibás iránya következtében a néhány sz áz fős rendbontó, dobáló csoportot az oszlatók rátolták az Astoria több ezer fős békés megemlékezőire, így az agresszív kicsi és a békés nagy tábor összekeveredett. Erre figyelemmel a tömeg összességében nem minősült általánosságban véve felfegyverzettnek, vagyis a gumilövedékeket egyáltalán nem lehetett volna használni. Az Rtv. egyik legfontosabb alapelve szerint a kényszerítő eszközök rendőri alkalmazásának minden esetben arányosnak kell lennie. A gumilövedékek több ezres mennyiségben történő használata - nem több száz, nem több tucat, több ezres mennyiségben történő használata - nem felelt meg ezen, a kényszerítő eszközök arányosságára vonatkozó rendelkezéseknek. A kényszerítő eszköz használata számos esetben nyolc napon túl gyógyuló súlyos vagy életveszé lyt okozó testi sértést, illetve maradandó fogyatékosságot okozott. A rendelkezésre álló rendőri jelentések alapján megállapítható, hogy a fegyverkezelők nemcsak az igen kirívó magatartást tanúsító, a közbiztonságra, magára és társára, illetve a rendőri so rfalra veszélyes egyénekre lőttek, hanem az utcán tevőleges magatartást nem tanúsító, többször épp hazaigyekvő személyekre is. A gumilövedékeket már csak azért sem lehetett volna alkalmazni, mert az események időpontjában hatályos jogi előírások szerint a gumilövedékek kilövésére használt fegyverek és a gumilövedékek nem minősültek rendszeresített eszközöknek. Meglehetősen kevés szó esett és ellenzéki oldalról meglehetősen kevés szó esett - és ez engem, megmondom őszintén, emberileg is bánt - a sérültekről és az áldozatokról. Amikor elolvastuk ezt a jelentést, amelyben leírják, hogy egy ötgyermekes kávézótulajdonost 75 százalékos látásromlással “ajándékozott meg” az, hogy szemen lőtték, majd amikor elfutott a helyszínről, még ötöt beleeresztettek hátulról, v agy amikor Kis László tanár koponyatörés következtében 67 százalékos rokkantságot szerzett, vagy amikor 16 ember feküdt súlyos sérülésekkel az utcán, én azért úgy gondoltam volna ennek a vitának a kezdetén, hogy az ellenzéki képviselők részéről ez mindenfé leképpen el fog hangozni. A rendőrök azonosíthatatlanságáról is szeretnék néhány gondolatot mondani. Budapest közterületein 2006. szeptember 17től a szolgálati egyenruha helyett az úgynevezett gyakorló bevetési ruhába öltözött rendőri erők döntő többségük ben nem viselték az azonosító jelvényt, a szeptemberioktóberi csapaterős oszlatások során pedig ez minden észlelési körbe került rendőrről hiányzott. A rendőrségi törvény itt is egyértelműen fogalmaz: “A rendőrt az intézkedése során az egyenruhája, az azo nosító jelvénye vagy a szolgálati igazolványa igazolja. Az intézkedés alá vont állampolgárnak jogos érdeke az, hogy a hatósági fellépés teljes időtartama alatt tisztában legyen a vele szemben intézkedő azonosságával és egyediségével.” És ennek van következ ménye is természetesen: büntetőeljárás ugyanis csak konkrét személy ellen indítható. Mivel a rendőrök azonosító jel nélkül, símaszkban intézkedtek, az esetek egy részének felderítése, az elkövetők azonosítása nehézséget okozott, az osztagparancsnokok sem b izonyultak együttműködőnek a nyomozások során. Következésképp az ügyészség minden olyan
