Országgyűlési Napló - 2012. évi tavaszi ülésszak
2012. június 12 (201. szám) - A Magyarország Kormánya és a Koszovói Köztársaság Kormánya között az államaik területén jogellenesen tartózkodó személyek visszafogadásáról szóló megállapodás kihirdetéséről szóló törvényjavaslat általános vitája - SZABÓ TIMEA (LMP):
5697 SZABÓ TIMEA (LMP) : Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Ház! Két éve ma gyar dokumentumfilmesek készítettek filmet Németországban élő romákról, akiket Koszovóba toloncoltak vissza. Ezekben a családokban, míg Németországban éltek, a felnőttek dolgoztak, a gyerekek iskolába jártak, alig értettek albánul. Osztálytársaik nem tekin tették őket idegennek. Ebből a környezetből toloncolták vissza őket egyik napról a másikra egy koszovói telepre, ahol nem volt munka, nem volt iskola, a szomszédaik pedig ellenségesen, gyűlölködve tekintettek rájuk. Magyarországon a magyarkoszovói visszaf ogadási egyezmény, magyarul a toloncegyezmény parlamenti elfogadásának és hatálybalépésének valószínűleg nem lesznek ilyen drámai következményei. Nem azért, mert a magyar hatóságok humánus módon tekintenének a már integrálódott egykori menekültek kitolonco lására, hanem mert Magyarországon nemigen adódtak, nemigen vannak integrálódott menekültek. A menekültáradattal riogató szövegelések ellenére 2010ben 2009hez képest 55 százalékkal csökkent a menedékkérők száma, 2011ben pedig újabb 19 százalékkal. Ez 169 3 kérelmezőt jelent összesen. A 2011es kérelmezők közül 211en érkeztek Koszovóból. Az innen érkezett menedékkérők abban különböznek a távolabbi országok menekültjeitől, hogy ha a hatóságok őrizetébe kerülnek, és úgy látják, hogy nincs esélyük a továbbmen ekülésre, a magyarországi őrzött szállás helyett inkább a hazautazást választják. Csakhogy amióta nincs Malév, még ez is nehézségekbe ütközik. A toloncegyezmény 6. cikkének (2) bekezdése kimondja, hogy a légi úton történő visszaszállítás nem korlá tozható a szerződő felek nemzeti légitársaságának gépeire, erre bármely légitársaság menetrendszerű vagy charterjáratai igénybe vehetők. (14.20) Azoknak a koszovóiaknak, akik haza akarnak térni, a toloncegyezmény hatálybalépése vélhetően előnyös. Az idegen rendészeti, menekültügyi hatóságok mindig is arra törekedtek, hogy Magyarország minél több országgal létesítsen úgynevezett visszafogadási egyezményt. A belügyi kormányzat Szerbiával a szerbkoszovói konfliktus kiéleződése idején kezdeményezte a toloncegye zmény megkötését. Így akartak megszabadulni azoktól a koszovóiaktól, akik a szerb hadsereg brutális rendteremtő akciói elől menekültek el Koszovóból, továbbá azoktól a jobbára magyar nemzetiségű szerb állampolgároktól, akik a katonai behívás elől szöktek á t a Vajdaságból Magyarországra. Szerencsére Milosevics rendszerének nem kellettek sem az albánok, sem a magyarok, nem kötötték meg a toloncegyezményt, így a magyar kormány szervei 199899ben nem tudták visszatoloncolni Szerbiába sem az albánokat, sem a ma gyarokat. A Milosevicsrendszer összeomlása után aztán megnyílt a lehetőség a toloncegyezmény megkötésére. Az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága 2012 áprilisában Magyarországról kiadott jelentése szerint a jelentés lezárását megelőző időszakban a magyar hatósá gok 450 esetben tagadták meg a menedékkérőktől az érdemi menekültügyi eljárás lefolytatását, küldtek vissza közülük sokakat Szerbiába, ahol gyakorlatilag nincs menekültügyi eljárás, és a menekültellátásnak nincsen infrastruktúrája. A visszaküldött menedékk érőket a szerb rendőrség sok esetben formális eljárás nélkül adja át a macedón hatóságoknak. A Menekültügyi Főbiztosság 2011. augusztus 30án kelt levelében kifejtette, hogy Szerbia nem tekinthető biztonságos menedéket nyújtó országnak. Ennek ellenére a Sz erbiába való visszatoloncolás gyakorlata tovább folytatódott. Ennek alapján mind az Emberi Jogok Európai Bírósága, mind pedig a bécsi és zürichi bíróságok is helyt adtak Magyarországról továbbmenekült kérelmezők keresetének, hogy ne küldjék őket vissza Mag yarországra, mert ott egyrészt hosszú ideig, akár 12 hónapig is őrizet fenyegetheti őket, másrészt nincsenek biztonságban, nem lehet tudni, hogy nem fogjáke őket kitoloncolni Szerbiába. Ezek a bírói döntések azt jelzik, hogy Magyarország nemcsak a vörös c sillag viselésének kérdésében, nemcsak a fogva tartottakkal való bánásmódban
