Országgyűlési Napló - 2012. évi tavaszi ülésszak
2012. június 12 (201. szám) - Az Európai Unió tisztviselőinek és más alkalmazottainak nyugdíj-biztosítási átutalásáról és visszautalásáról, valamint egyes nyugdíjbiztosítási tárgyú és más kapcsolódó törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Lezsák Sándor): - RÓNASZÉKINÉ KERESZTES MONIKA (Fidesz):
5682 kapcsán, alátámasztva ezzel azt a három fontos pillért, amely Magy arország megörökölt hibáit és a jelenlegi euróválságot együttesen követve és kezelve tűzte ki célul hazánk társadalmi és gazdasági felemelkedését. Az első pillér a tehermegosztás szándéka volt, amely mintegy 1000 milliárd forint kifizetésétől óvta meg a má r így is súlyos adóssággondokkal küszködő lakosságot. A kormány a bankok, a pénzintézetek szolidaritását igényelve csökkentette az államadósságot, így ki tudjuk védeni a kormányváltáskor ezüsttálcán kínált hitelt, amelyet a Valutaalap Magyarország működési költségeire szánt. (13.10) Ez hazánkat talán végérvényesen padlóra küldte volna. A felerősítés második pillérként a családokat, kis- és középvállalkozásokat segítette az egykulcsos adórendszeren és a gyermekvállalás megbecsülésén keresztül. Az új, arányos , egykulcsos adórendszerrel együtt bevezetett családi adókedvezmény hatására 2011ben mintegy 155 milliárd forinttal több jövedelem maradt azoknál, akik gyermeket nevelnek. A három vagy annál több gyermeket nevelő családok reálkeresete kimagasló mértékben nőtt, 19 százalékkal haladja meg a 2010es értéket. A kedvezményt tavaly 810 ezer szülő vette igénybe, összjövedelmük 160 milliárddal nőtt, fejenként 200 ezer forinttal. A harmadik pillér az egész országra kiterjedő szerkezetátalakításra vállalkozott, amel ynek sarkalatos pontja a nyugdíjrendszer átláthatóságának és működőképességének biztosítása volt. Az Országgyűlés 2011ben fogadta el a Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló törvényt, amely garanciát vállalt a nyugdíjak reálértékének biztosítására. A nyugdíjszámokat ez alapján kalkulálta a kormány a Széll Kálmántervben, és nyújtja be majd a 2013. évi törvényjavaslathoz. A mai napon tárgyalandó T/7414. számú törvényjavaslat címében jogtechnikai okokból ugyan előkelőbb helyen szerepel az Európai Unió n yugdíjtranszferét biztosító rendező szándék, ugyanakkor belpolitikai szempontból most mégis fontosabbnak tartom felszólalásomban elsőként egyes nyugdíjbiztosítási és más törvények módosításával foglalkozni. Az egész Európában és hazánkban is napjainkra je llemző, nagyon összetett, egzisztenciális és társadalmi küzdelmek miatt az emberekben nagy a bizonytalanság. Amúgy is félelem és idegeskedés jellemzi lelkivilágunkat, ilyenkor a nyugodt, higgadt, átgondolt cselekvés a megoldás, következetesen és kitartóan a magyar emberek érdekeit képviselve. Éppen ezért nem helyes, hogy érzékeny lelkiállapotunkat meglovagolva számos kósza rémhír terjed a köztudatban a nyugdíjak 2013ban bekövetkező csökkenéséről. Időszerű tehát hangsúlyoznunk erről a kormány valódi szándék át, álláspontját. A HornKunczekabinet a társadalombiztosításról, nyugellátásról szóló 1997es törvény életbelépésekor a jelenlegitől gyökeresen eltérő, kétpilléres számítási szabályt épített be a törvénybe 2013tól. A most életben lévő nettó nyugdíj megá llapításával szemben bruttó keresetből bruttó nyugdíj megállapítását tervezték volna, amely a nyugdíjak megadóztatását is jelentené. Ennek értelmében a 2013tól nyugdíjba vonulók nyugdíja csökkent volna. Elődeink - mint mindenhol - ezen a területen is jele ntős rombolást vittek végbe, saját és gyermekeink nyugdíjbefizetései már régen a magánnyugdíjpénztárak tőzsdézéseinek eszköze lenne, ha hagynánk. Ezért nem mindegy, hogy az adott kormány rendelkezike stabil értékrenddel, céljait az önzés vagy a közjó bizt osítása mozgatja. Az Orbán Viktor kormánya által benyújtott törvényjavaslat ugyanis fenntartja a jelenlegi számítási szabályokat, nem csökkenti, hanem garantálja és biztosítja a nyugdíjak reálértékét, megszünteti a magasabb keresetek csökkenő mértékű beszá mítását is. Egyszerűbbé és gyorsabbá teszi bizonyos körben a szolgálati idő megállapítását is, hiszen teljessé és pontossá válik a nyugdíjbiztosítási nyilvántartás. 2013. január 1jétől bárki kérheti az adategyeztetést, de az 195559ben születettek a nyu gdíjbiztosítás szerveitől hivatalból kapnak megkeresést.
