Országgyűlési Napló - 2012. évi tavaszi ülésszak
2012. június 11 (200. szám) - Az Emberi Jogok Európai Bíróságának a Fratanoló kontra Magyarország ügyben hozott ítélete végrehajtásával kapcsolatos kérdésekről szóló beszámoló, valamint az Emberi Jogok Európai Bíróságának a Fratanoló kontra Magyarország ügyben hozott ítélete végre... - ELNÖK (dr. Ujhelyi István): - DR. BÁRÁNDY GERGELY (MSZP):
5595 A tiltás nem vonatkozik a jelkép tudományos és m űvészeti, oktatási vagy ismeretterjesztési célú használatára, ahogy azt az államtitkár úr is kiemelte. (22.20) A cselekmény vétséget képez, amelynek elsődleges szankciója a magyar jog alapján elrendelhető legenyhébb szankciót vonja maga után, a pénzbírságo t. Rámutatott az Alkotmánybíróság arra, hogy a demokratikus jogállami értékek védelme az állam minden szervének kötelessége, kötelessége az emberi személy méltóságának tisztelete is. Az erőszak, a gyűlölet, a szembenállás megnyilvánulásaival szemben pedig fel kell lépni a jog eszközeivel. A szóban lévő jelképek minden korlátozás nélküli, nyilvános, szabad használata a jelen történelmi helyzetben az emberi személy méltóságát tisztelő, ezért a gyűlölet és agresszió eszméit elítélő, a demokrácia értékei mellet t elköteleződő minden személyt súlyosan sért, és különösen sérti a nácizmus és a kommunizmus üldözötteit. Magyarországon elevenen él mindkét eszme emléke és a jelképek használata mellett elkövetett minden bűn. Ezek nem merülnek feledésbe. Közöttünk élnek a súlyos sérelmet szenvedett személyek és hozzátartozóik. A jelképek használata felidézi a még közeli múltat, az akkori fenyegetettségeket, az embertelen szenvedéseket, deportálásokat és a halált okozó ideológiát. A kommunizmus áldozatainak számára szakértő k mintegy félmillióra teszik. Ennyi ember esett áldozatul a munkatáborokban, a málenkij robot során, a Rákosi rendszerben, az ’56os forradalom és az azt követő megtorlások következtében. A diktatúrához kapcsolódó jelképek használata sokakban rossz emléket és félelmet kelt. Sok esetben kegyeleti jogokat sért, ezért Magyarországon az ilyen magatartások alkalmasak lehetnek a közrend és a köznyugalom megzavarására. Ezen elmondottak alapján azt kérem a tisztelt Országgyűléstől, hogy a kormány által beterjesztet t országgyűlési határozatot fogadja el, amely kimondja, hogy tudomásul veszi az Országgyűlés, hogy az ítélet végrehajtásával kapcsolatos kérdésekről szóló jelentés valóságtartalmát megismerte, és állást foglal amellett, hogy a Magyarországot marasztaló íté let végrehajtásával, továbbá a törvény módosításával nem ért egyet. Köszönöm a megtisztelő figyelmet. (Taps a kormánypárti padsorokban.) ELNÖK (dr. Ujhelyi István) : Következik Bárándy Gergely képviselő úr, MSZP, ugyancsak 15 perces maximális időkeretben. DR. BÁRÁNDY GERGELY (MSZP) : Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Azt gondolom, hogy e témáról érdemes és kell beszélni, azonban két összefüggésben érdemes erről beszélni. Egyrészt érdemes közjogi és nemzetközi jogi megközelítéssel hozzá állni, másrészt pedig szakmai, büntető jogdogmatikai és büntetőpolitikai szempontból. Természetesen ide bizonyos erkölcsi értékeket is hozzá lehet keverni, én ezt hozzáértem a büntető jogpolitikai megközelítéshez. Amilyen megközelítésben azonban nem érdeme s róla beszélni, az az, hogy ki tud jobban elhatárolódni a kommunista diktatúráktól. Sokan, ahogy látom a mai vitában, bár viszonylag visszafogott formában, de egy újabb lehetőséget látnak arra, hogy az előterjesztés kapcsán megint lehet egy kicsit kommuni stázni és hangulatot kelteni. Ez egyébként államtitkár úrtól nagyon nem áll távol. És mivel a vita eddig stílusát ez adta, szeretnék három dolgot nyilvánvalóvá tenni. Az egyik, hogy nem védem, sőt elítélem a kommunista diktatúrát. A másik, hogy nem szeretn ém a vörös csillagot kiemelni az önkényuralmi jelképek közül, a harmadik pedig, hogy nem szeretném megszüntetni a büntetőjogi tiltását az önkényuralmi jelképek használatának. Nos, ezzel a három indító mondattal szeretném az összes többit elmondani, mielőtt még a kétpercesek hadát nyomnák meg a felszólalásom közben. Az első a közjogi és nemzetközi jogi megközelítés. Sajnos azt kell látni, hogy a kormány úgy viselkedik ebben a vitában, mint a peres fél vagy egy rossz ügyvéd egy magyar bírósági tárgyalás után. Miután elvesztette a pert, szidja a bírót, és fogadkozik, hogy ő aztán nem tesz eleget az
