Országgyűlési Napló - 2012. évi tavaszi ülésszak
2012. június 11 (200. szám) - Az Emberi Jogok Európai Bíróságának a Fratanoló kontra Magyarország ügyben hozott ítélete végrehajtásával kapcsolatos kérdésekről szóló beszámoló, valamint az Emberi Jogok Európai Bíróságának a Fratanoló kontra Magyarország ügyben hozott ítélete végre... - DR. RÉTVÁRI BENCE közigazgatási és igazságügyi minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója:
5589 valamint az ennek elfogadásáról szóló országgyűlési határozati ja vaslat általános együttes általános vitája a lezárásig. A beszámolót J/6853. számon, a határozati javaslatot pedig H/6854. számon kapták kézhez a képviselők. (Dr. Rétvári Bence az emelvényhez lép. - Szabó Timea: Csak nem onnan?) Előterjesztői expozé követk ezik. Ha jól látom a készülődésből, államtitkár úr egészen közel jött ide az elnöki pulpitushoz. Rétvári Bence, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium államtitkára következik, a napirendi pont előadója, maximálisan 20 perces időkeretben öné a szó. (21 .50) DR. RÉTVÁRI BENCE közigazgatási és igazságügyi minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója : Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! A strasbourgi székhelyű Emberi Jogok Európai Bírósága a véleménynyilvánítás szabadsága körébe n, a vörös csillag viselésével kapcsolatban, a Fratanoló kontra Magyarország ügyben elmarasztalta Magyarországot. Fratanoló János 2004. május 1jén egy felvonuláson vett részt, amelyen Magyarország Európai Unióhoz való csatlakozását ünnepelték. A pécsi tel evízió által vele közölt riportban a zakóján egy vörös csillagot viselt, amely a széles közönség számára is jól láthatóan jelent meg, ezért büntetőeljárás indult ellene a büntető törvénykönyv 269/B. § (1) bekezdés c) pontja alapján önkényuralmi jelkép hasz nálata miatt. A Pécsi Városi Bíróság bűnösnek találta tiltott önkényuralmi jelkép használatának vétségében, amely ellen a vádlott fellebbezett. A megyei bíróság felmentette, végül ügyészi fellebbezéssel került az ítélőtábla elé az ügy, amely újból bűnösnek találta, és Fratanoló Jánost a legenyhébb büntetésben, megrovásban részesítette. Fratanoló János ezt követően az Emberi Jogok Európai Bíróságához fordult. Kérelmében a bíróságnak előadta, hogy a vörös csillag használata miatti elítélése indokolatlan beava tkozást jelentett a véleménynyilvánítás szabadságához fűződő emberi jogának gyakorlásában. A bíróság az emberi jogok európai egyezménye 10. cikkének megsértése miatt 4000 euró kártérítést és 2400 euró költséget állapított meg a kérelmező számá ra. A strasbourgi bíróság ítéletének indoklása szerint a hazai bíróság által kiszabott ítélet aránytalanul korlátozta a kérelmező véleménynyilvánítási szabadságához fűződő jogát, és ahhoz, hogy e szimbólum viselésének korlátozása igazolt legyen, az szükség es, hogy valamennyi politikai mozgalom vagy párt részéről a kommunista diktatúra visszaállításának vélt vagy közvetlen veszélye álljon fönn. A bíróság a vörös csillag többszörös jelentése miatt a Btk.ban megfogalmazott tilalmat túlságosan szélesnek tartja , kiterjed olyan tevékenységre és eszmékre is, amelyek az egyezmény 10. cikke által védett körbe esnek. Az egyezmény alapján lehetőség van három hónapon belül az ítéletet a bíróság nagykamarája elé terjeszteni, ha az ügy az egyezmény vagy az ahhoz kapcsoló dó jegyzőkönyvek értelmezését vagy alkalmazását érintő lényeges kérdések értelmezését veti föl. A kérelemről egy öttagú tanács dönt. Magyarország kormánya az egyezményben foglalt szabályoknak megfelelően kérte az ügynek a nagykamara elé utalását, tehát kvá zi jogorvoslattal élt, amelyet egyébként indokolás nélküli válaszlevelében elutasított az öttagú tanács, így a bíróság 2011. november 3án hozott ítélete 2012. március 8án véglegessé vált, amelyben Magyarországot megfosztották a jogorvoslat és a másodfokú döntés lehetőségétől. Magyarország kormánya nem ért egyet az ítéletben foglaltakkal, s fenntartja a bírósági eljárás folyamán is kifejtett álláspontját. A magyar szabályozás egyáltalán nem kivételes az Európai Unióban és Európában sem, több állam jogrends zere is bünteti a diktatúrák jelképeinek használatát, így Ausztria, Németország, Franciaország vagy Románia, sőt Litvániában kifejezetten nevesítik is a kommunista múlt szimbólumait a jelképek között. A Btk. 269/B. §ának alkotmányosságával már az Alkotmán ybíróság is foglalkozott 14/2000. határozatában, és rámutatott arra, hogy a jelképek egy sor eszmét, elvet és gyakorlatot egyetlen
