Országgyűlési Napló - 2012. évi tavaszi ülésszak
2012. június 11 (200. szám) - A cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény és egyéb törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Ujhelyi István): - DR. SCHIFFER ANDRÁS (LMP):
5581 antikorrupciós politika szempontjá ból legalábbis nem megnyugtató megoldás. A helyzet viszont az, hogy ezt a jogterületet önök is kormányrendeleti szinten szabályozták, és az elmúlt húsz évben mindegyik kurzus alatt a csőd- és felszámolási törvény alatti szintet, például a kijelölhető felsz ámolók körét - ezt minden itt ülő jogász pontosan tudja - kormányrendeleti, sőt miniszteri rendeleti szinten szabályozták. Ez az LMPnek nem tetszik, de hogy önöknek miért nem tetszik, azt meg nem fejthetem. Ma már többedik alkalommal gondolom azt, hogy ön ök a Marsról pottyantak ide, úgy beszélnek, mint akiknek nincs közük ahhoz, ami ebben az országban történt az elmúlt húsz évben. Nagy tisztelettel hadd kérjem már arra, hogy reflektáljanak arra, ami mondjuk, 2010 előtt történt ebben az országban. Nagyon jó lenne, ha a felszámolók kijelölhető körével kapcsolatban a csődtörvény világos eligazítást tartalmazna arra, hogy egyáltalán a kormány, a közigazgatás, a bírói hivatal milyen körben járhat el. Ez valóban hiánya a csődtörvénynek. Remélem, hogy a KIM teljes íti a kötelességét, és egy átfogó csődtörvénynovellával hamarosan a Ház elé áll, és a csődtörvényben az ilyen szempontok rögzítésével hatékony lépéseket lehetne tenni a korrupciós nyomás visszaszorítása érdekében, különös tekintettel arra - mert helyesen t apint rá Göndör képviselő úr , hogy pont a felszámolói tevékenységek kapcsán jó néhány visszásság lengte körül az igazságszolgáltatási szervek munkáját az elmúlt húsz évben. Tehát ha valahol, pontosan az igazságszolgáltatás tekintélyének megóvása érdekébe n szükség lenne arra, hogy korrekt és kemény törvényi korlátokat jelöljünk ki, az pont a felszámolói kör meghatározása, de még egyszer szeretném rögzíteni, hogy ez egy húszéves adósság, húszéves adóssága a törvényhozásnak, és csak remélni tudom, hogy nem V as képviselő úr fog improvizálni ebben is egy törvényjavaslatot, hanem a KIM fogja tenni a dolgát ebben az ügyben. De hogy miért problematikus az, hogy önálló képviselői indítványokkal próbál kormányozni a kormány, és ez nem mindig sikerül, csak egy példát hadd említsek. Remélem, hogy Vas képviselő úr közben leteszi majd a telefont, és meghallgatja az észrevételeimet. Vas képviselő úr törvényjavaslatának a 6. § a) pontja azt mondja, hogy a “jogszerűséget igazolni” szövegrész helyébe a “jogszerűségről nyilat kozni” szöveg kerül. Ebben teljesen igaza van Vas Imre képviselő úrnak vagy annak, aki diktálta neki ezt a szöveget, ez valóban probléma, mert a jogszerűséget igazolni eleve egy eléggé problematikus kitétel, hiszen egy bérleti szerződést becsatolok, oszt’ igazolva van a jogszerűség. A gond viszont az, hogy a kodifikációs hibát elhárítani igyekvő törvényjavaslatban is van egy kodifikációs hiba, Vas képviselő úr - remélem, közben nem kap egy fontos hívást, és be tudom fejezni a mondatomat : a 6. § a) pontja némiképp ellentmond a 6. § s) pontjának. Miért kell az ügyfélnek nyilatkoznia külön a jogszerűségről, ha az s) pont alapján - megjegyzem, egyébként nagyon helyesen - a cégtörvény melléklete továbbra is előírja azt, hogy a jogszerűségről szóló igazolást be kell csatolni a cégiratokhoz? Hogy mindenki értse, miről beszélek: az, hogy egy cég egy adott helyiséget székhelyként vagy telephelyként használ, egy erről szóló valamiféle okiratot csatoljon a cégnyilvánosságba. Nagyon fontos ez a szabály, és nagyon fonto s volt az, hogy annak idején, még az előző ciklusban előírták - pontosan a fantomcégek kiszűrése érdekében , hogy a cégszékhely, telephelyhasználat jogszerűségét igazolni kell. Viszont azt gondolom, hogy legalábbis nem vállalkozóbarát a cégjog akkor, ha olyan felesleges köröket követel meg az ügyféltől - jegyzem meg, az ügyvédektől is, akiket az önök jóvoltából most már hatalmas bírságokkal riogatnak; elég, ha a tavalyi cégtörvénymódosításra utalok vissza , ami teljesen felesleges. Miért kéne a jogszerű ségről nyilatkozni az a) pont alapján, ha az s) pont alapján amúgy is igazolni kell a cégszékhely, illetve telephelyhasználat jogszerűségét? Komolyan mondom, hogy fel nem foghatom ennek a szabálynak az értelmét. S még valami: teljesen igaza van Vas képvis elő úrnak, illetve annak, aki diktálta neki ezt a módosítást, tudniillik eddig valóban az volt ebben a bizonyos mellékletben, hogy “a jogcímét igazoló”, ami megint csak azt jelenti, hogy elég egy bérleti szerződést becsatolni. De a “jogszerűségről szóló” l egalábbis nem egy plasztikus megfogalmazás, talán célszerű lenne, ha a
