Országgyűlési Napló - 2012. évi tavaszi ülésszak
2012. február 21 (165. szám) - A kommunista diktatúra által kitelepítettek, valamint az őket befogadók emlékének megörökítéséről szóló országgyűlési határozati javaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Latorcai János): - V. NÉMETH ZSOLT (Fidesz): - ELNÖK (dr. Latorcai János): - DR. SZALAY PÉTER (Fidesz):
546 kitelepítették, aztán börtönbe is zárták m ásfél évre, majd kénytelen volt külföldre távozni, és Németországban folytatta tovább az ügyvédi praxisát. A kitelepítés tulajdonképpen az Európában felbukkant és a második világháború után terjedő kommunizmus egyik megnyilvánulása. Fiatal képviselőtársaim nem élték meg ezt az időszakot, még nem élték meg, én tanúja voltam, amikor ezek a pompás elméletek, a felszámoljuk az osztályellenséget, leküzdjük az osztályellenséget című történetek a rádióban harsogtak, Rákosi Mátyás és párttársai ezeket propagálták a tömegek felé, a nemzet felé, a nép felé, és tulajdonképpen a mindennapos agymosásnak volt a része ez az ideológia. Ha egy pillanatra visszatekintünk arra, hogy a kommunizmusnak mit köszönhet a világ, itt volt a Szovjetunió, illető leg akkor Oroszország, ott sikerült felszámolni az osztályellenséget, a szovjet történészek adatai szerint húszmillió embert sikerült kiirtani. Először kiirtották a cári rendszernek a katonai tisztségviselőit, a cári rendszernek a tisztségviselőit, kiirtot ták azokat, akiknek földje volt, akinek valamilyen vagyona volt, utóbb már azt is kiirtották, akinek egy jó kabátja volt, azt is kivégezték. Tehát ez volt maga a kommunizmus mint ideológia. Kérem, ilyen a kommunizmus, hogy átvenni a hatalmat és az ország l akosságának egy jelentős részét kiirtani, ezt sikerült Európába is plántálni a második világháború után. Ennek az elméletnek a részeként tulajdonképpen megcélozták a kitelepítéssel azt a két osztályt, amit ők a legveszélyesebbnek tartottak, a középparaszti réteget, az úgynevezett kulákokat, a középparasztokat és a polgári középosztályt. A kitelepítéssel egyben valóban sikerült mind a kettőre lesújtani, hiszen a földjüket elvesztett középparaszti osztálynak a házaiba, ezeknek az embereknek a házaiba telepíte tték be a szerencsétlen, nagyvárosokból kitelepítetteket, és ezek tulajdonképpen igen komoly segítséget kaptak ezektől az akkor már szegény kulák vagy szegényparaszti családoktól. Nem szabad azt sem szem elől tévesztenünk, hogy igazából a kommunizmus eszmé i ma is élnek, ma is közöttünk vannak, és ettől nem szabad egy pillanatra sem elvonatkoztatnunk. Meggyőződésem szerint a demokratikus és a nemzeti érdekeket szem előtt tartó magyar kormány elleni utóbbi támadásokban ez tetten érhető. A támadások élharcosai között egyfelől, a belföldi relációt nézve azok az emberek jeleskednek, akik a kommunizmus idején jól pozicionáltak voltak, hithű meggyőződéssel harsogták a kommunizmus tanait. Külföldön, az Európai Unióban egy kommunistának is minősíthető frakcióban, de ennél sokkal kommunistább elveket valló volt az a liberális politikus, aki gyűlölködve esett a magyar nemzetnek. Ne tévesszük szem elől, hogy az internacionalizmusnak, akár a kommunista, akár a liberális internacionalizmust vesszük, mind a kettőnek esküdt ellensége a nemzeti. Tehát igazából ez az indíték ezekre a támadásokra. De hogy még messzebb menjünk, Charles Gati munkásságát nézve, aki azt mondta, hogy az Orbánkormány leváltására akár egy polgárháború is elképzelhető. (16.10) Ez igen érdekes gondolat, de ez nem szociáldemokrata, nem is szocialista gondolat. Ebben felfedezhető némi anarchizmus. Ugye, tudjuk, az anarchizmusnak mint ideológiának a kialakulása az 1800as évek végén történt, és az anarchistáknak az volt a véleményük, hogy meg kell dönteni a z államot, erőszakkal, véres úton meg kell dönteni, és a hatalmat kézbe kell keríteni. Tulajdonképpen a kommunizmus ugyanezt mondja, tehát ez a két gondolat bukkan fel ebben, hiszen normálisan nem gondolható, hogy egy olyan demokratikus kormányt meg kell d önteni egy polgárháborúval, amelyik a választók döntése alapján kétharmados többséggel bír a parlamentben. A magyar középosztályt és a középparaszti réteget megroppantotta igazából ez a kitelepítési akció, ugyanúgy hasonlatos ehhez a lengyeleknél a katyńi esemény, amikor is a lengyel hadseregnek sikerült a vezető rétegét megroppantani. Végezetül, ha úgy nézzük a dolgot, a magyarságnak óriási vérvesztesége volt a világháborúban, amikor a 300 ezer magyar katona, akiket hadifogságba hurcoltak, meghalt Oroszors zágban. További veszteséget jelentettek azok az emberek, akik ebbe a kitelepítésbe haltak bele, továbbá egy harmadik relációja is van ennek, tisztelt képviselőtársaim,
