Országgyűlési Napló - 2012. évi tavaszi ülésszak
2012. február 21 (165. szám) - A kommunista diktatúra által kitelepítettek, valamint az őket befogadók emlékének megörökítéséről szóló országgyűlési határozati javaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Latorcai János): - NOVÁK ELŐD (Jobbik):
542 illetve csak nagyon halkan, ezekről beszéljek néhány szót. Nem is arról, hogy mit éltek meg, mert azt elmondták itt sokan, hanem arról a fajta diktatúr áról, amely azt a félelmet keltette, és amely ismétlődött ebben az országban, amit nem hiszem, hogy még egyszer szabad hagyni, hogy megismétlődjön. Az a félelem, amit a kitelepítettek utána éreztek hosszú időn keresztül, amit ’56 előtt már suttogva el mert ek mondani este, akár lekapcsolt villanynál is, ami ’56 után megismétlődött, hogy be kellett tömni - és ez már személyes tapasztalat - a pinceablakot, nehogy olyan tárgyak kerüljenek a pincébe, ami esetleg utána azzal a következménnyel jár, hogy a család t öbbi tagját is elviszik, ez nem ismétlődhet meg. Úgy gondolom, hogy a Nemzeti alaptanterv, az oktatás átalakítása lehetővé teszi azt, hogy a fiatalok megismerjék, és ez még egyszer ne fordulhasson elő. (15.50) Én egyetlenegy dolgot hiányolok itt a szemben lévő padsorokból, hogy azok az idős képviselők, akiknek ugyanilyen tapasztalatuk van, akik ’56 után, ne adj’ isten, részt is vettek bizonyos dolgokban, most nincsenek itt. Ha itt lennének, örülnék neki, nem a két fiatal képviselőtársam szenvedne itt, és ta lán még azt is hinném, hogy van némi megbánás vagy valami rossz érzés bennük, de úgy gondolom, ez most pillanatnyilag nincs. Ez az, amit nagyon hiányolok. Örülnék neki, hogyha itt lettek volna, úgy látszik, most sem merik vállalni azt a fajta kiállást, ami t már régóta meg kellett volna nekik tenni. Köszönöm szépen, elnök úr. (Taps a kormánypártok soraiban.) ELNÖK (dr. Latorcai János) : Köszönöm szépen, képviselő úr. Novák Előd képviselő úr következik rendes felszólalásra, a Jobbikképviselőcsoportból. Novák Előd képviselő úr az utolsó írásban előre bejelentkezett képviselő, utána majd további rendes felszólalások következnek. Parancsoljon, képviselő úr! NOVÁK ELŐD (Jobbik) : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Engedjék meg, hogy többek példáját k övetve én is egy személyes pikáns eset felidézésével kezdjem, ugyanis én ma nemhogy nem lehetnék itt, nem is léteznék, ha nem lettek volna ezek a kitelepítések, hiszen a szüleim úgy ismerték meg egymást ötéves korukban, hogy egy házba telepítették ki mindk ettőjüket, még kisgyermekként a Hortobágyra, úgyhogy ők pont beleesnek ebbe az egyébként valóban meglehetősen szűkre szabott országgyűlési határozatba, hiszen mi mind térben és mind időben ettől függetlenül szeretnénk ezt kibővíteni. No de természetesen ez nem azt jelenti, hogy én hálás lennék a kommunizmusnak, hiszen tudok azért a történelem és a társadalmi igazságosság szemüvegén keresztül vizsgálni minden olyan kérdést, aminek a megtárgyalásáért itt az Országgyűlésben jelen vagyunk. Engedjék meg, hogy ez után ráirányítsam a figyelmet inkább a szép szavak után most a tettekre, még inkább azok hiányára, a mulasztásokra, ahogyan már GaudiNagy Tamás képviselőtársam is megtette, és ahogyan már Farkas Gergely is mondott néhány olyan javaslatot, amik bizony hián yoznak ebből. Engedjék meg, hogy folytassam ezt a lajstromot, mert hajlamosak önök az antikommunizmust néhány frázissal elintézni az érdemi tettek helyett. Bizony a kettős mérce jól megmutatkozik a kommunizmus bűneivel kapcsolatban, hiszen míg például az 1 947es párizsi békeszerződésből fakadó jóvátétel címén még most is a költségvetésben szerepel 1,7 milliárd forint sok más hasonló tétel mellett a zsidók kárpótlása érdekében, mindeközben nem látunk érdemi jóvátételt a kommunizmus áldozatai tekintetében, ső t az új alaptörvényben gyakorlatilag ki is mondják, ugye, hogy csak erkölcsi elégtétel jár a kommunizmus áldozatainak. Persze, a “csak”ot én hangsúlyoztam, az csak itt szerepel, szép, gyönyörű mondatok közepette az alaptörvény átmeneti rendelkezéseinek pr eambulumában, elmondják, hogy bizony erkölcsi elégtételt érdemelnek, de valahogyan az anyagiról megfeledkeztek ott is, és ahogyan ott elutasították a módosító javaslataimat, nincs kétségem afelől, hogy most is el fogják utasítani természetesen az összes mó dosító javaslatunkat. Ugyanebben, az alaptörvény átmeneti
