Országgyűlési Napló - 2012. évi tavaszi ülésszak
2012. június 4 (197. szám) - A Magyarország 2012. évi központi költségvetéséről szóló 2011. évi CLXXXVIII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat záróvitája és zárószavazása - ELNÖK (Jakab István): - DR. PESTI IMRE (Fidesz): - ELNÖK (Jakab István): - VÁGÓ GÁBOR (LMP):
5053 Tisztelt Ház! Azt gondolom, hogy illő volt elmondani ennek a hányatott sorsú kezdeményezésnek a teljes életpályáját, pedig olyan egyszerűen kezdődött az egész. Azt már csak megfontolásra ajánlom tisztelt képviselőtá rsaimnak, hogy nagyon érdekes helyzettel állunk szemben. Kiderült ebből a helyzetből, mármint a pénzből és a foglalkoztatottak számából, hogy annyi bírság folyik be, ami a bírságolók bérezésére elegendő. Magyarul: itt, a költségvetés bevételi oldalán ennek az egyenlege nulla. Tudom, hogy a bírság nem arra való feltétlenül, hogy költségvetést növeljen, hiszen inkább az elrettentés, a megelőzés a feladata. Mégis, most képszerűen láttuk azt, hogy azért alkalmaztak az önkormányzatok, majd alkalmaznak most a kor mányhivatalban kormánytisztviselőként embereket, hogy beszedjék azt a pénzt, ami arra elég, hogy kifizessék a bérüket. Ez egy nagyon szembeöltő és világos kép, úgy gondolom, megérne bizony vizsgálódásokat az, hogy hányszor, milyen esetben van ez így. Össze sségében tehát azt gondolom, hogy miután ennek a törvényjavaslatnak a sorsát, amely nagyon egyszerűnek tűnt, a kormánytöbbség nagyon bonyolulttá, hadd fogalmazzak így, nevetségessé tette, úgy gondolom, támogatást ehhez adni minimum kockázatos. Köszönöm szé pen, hogy meghallgattak. (Taps az MSZP soraiban.) ELNÖK (Jakab István) : Tisztelt Országgyűlés! Felszólalásra következik Pesti Imre képviselő úr, a Fidesz képviselőcsoportjából, kétperces időkeretben. Öné a szó, képviselő úr. DR. PESTI IMRE (Fidesz) : Köszön öm szépen, elnök úr. Tisztelt Ház! Nagy tisztelettel hallgattam képviselőtársaim felszólalását, és azt gondolom, kellő alapossággal mondták el mindazt, amit elmondtak; egyetlenegy dolog, amit figyelmen kívül hagytak, azok a tények voltak. Egész pontosan an nyi történt, hogy a kormányzat döntése értelmében április 15étől a szabálysértési feladatok a kormányhivatalokhoz kerültek, a kormányhivatalokhoz került feladat személyi és dologi kiadásait becsülték 997,5 millió forintra. Az átadás során kiderült, hogy o lyan tárgyi eszközök szükségesek még, amelyek indokolttá tették a plusz 288 millió forint összeget úgy, hogy a költségvetés hiánya nem változna. Az igazsághoz az is hozzátartozik, hogy ezt megelőzte egy számítás, amelynek értelmében 1,11,8 milliárd forint bevétel várható a szabálysértésekből, a kormány pedig azért vette tudomásul a 288 millió forint elvételét, mert a Költségvetési Tanács nem támogatta. A kormányzat nagyvonalúsága és tisztessége az, hogy a Költségvetési Tanács véleményét figyelembe vette, é s saját hatáskörben próbálja ezt a feladatot megoldani, rendezni. Köszönöm szépen. (Szórványos taps a kormánypárti padsorokban.) ELNÖK (Jakab István) : Köszönöm, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! Felszólalásra következik Vágó Gábor, az LMP képviselőcsopo rtjából. Öné a szó, képviselő úr. VÁGÓ GÁBOR (LMP) : Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Köszönöm a szót. Egyrészt ellenzéki képviselőtársaim elmondták a folyamatot, hogyan jutottunk ide, viszont szeretnék reagálni Pesti képviselőtársam mondandójára. Egyrészt a kormányzat nem nagyvonalú akkor, amikor a Költségvetési Tanács figyelmeztetéseit figyelembe veszi, hanem ez kutya kötelessége. Másrészről a tények figyelmen kívül hagyása nem az ellenzéki kritikák elhangzásakor került felszínre, a tények figyelmen kívül hagyása a Nemzetgazdasági Minisztérium költségvetési tervezésének mindennapos része. A tények figyelmen kívül hagyása már a 2012es költségvetés első alapszámainál eléggé világos volt, amikor irreális számokat fogalmazott meg a Matolcsyminisztérium. Ezeke t az irreális számokat az utolsó utáni pillanatban sikerült helyre pakolni úgyahogy, azzal, hogy az általános tartalékot radikálisan csökkenteni kellett. Mire való volna az általános tartalék, ha nem olyan kérdések kezelésére, mint ami itt hever előttünk? Ha volna általános tartalék, és a