Országgyűlési Napló - 2012. évi tavaszi ülésszak
2012. február 21 (165. szám) - A devizakölcsönök törlesztési árfolyamának rögzítéséről és a lakóingatlanok kényszerértékesítésének rendjéről szóló 2011. évi LXXV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Ujhelyi István): - Z. KÁRPÁT DÁNIEL (Jobbik):
504 Az is látható, hogy meg kell nevezünk sokszor, nagyon sokszor, hogy ki engedte ki a szellemet a palackból, hogyan jutottunk el ide. A mai nap folyamán már említettem, az egyik ősbűn az volt, hogy az otthonteremtés, a lakásépítések támogatottságának a rendszere nem volt meg, aztán amikor megvolt, leépítették. Nem lett volna szabad, a maga idejében sem lett volna szabad, sőt ki kellett volna terjeszteni. Ugyanúgy, ahogy most a szocpolt sem csak pár ezer család számára kéne elérhetővé tenni, hanem nyilvánvalóan az anyagi le hetőségek függvényében, de egy gazdaságélénkítő, vitalizáló program keretében, csak magyar vállalkozókat bevonva, vagy akár százezer embert érintő programot is lehetne csinálni, amely megtérül. De volt egy másik ősbűn is, ez pedig egy 2001es kormányhatáro zat volt, amely lehetővé tette az egyoldalú szerződésmódosításokat. 2001ről beszélünk, 2001et írunk. Látható, hogy azóta ezt részben már kivezették. A tavaly novemberi kormányzati határozat is afelé mutat, hogy az egyoldalú szerződésmódosítások lehetőség ét csökkentsük. A probléma az, hogy ez január 1jével nem lépett életbe, mert a Bankszövetség rábírta a kormányzatot arra, hogy csak áprilistól léptesse életbe azt a lehetőséget, amikor már csak egy rögzített sáv mentén tudja majd a bank módosítani a felté teleket. Nagyon jó egyébként, hogy így lesz, de még ez sem teljes körű megoldás. S közben sajnos eltelt több mint tíz év, amíg a bankok egyoldalúan játszhattak, garázdálkodhattak; tisztelet a kivételnek. Szükség van tisztességes bankokra, csak nagyon keves et ismerünk. Ha forintosítanánk, az megoldás lenne. De még a rögzített árfolyam mellett - a 180 forintos árfolyamról beszélek - is elmondható, hogy a hitelesek több mint 94 százaléka ennél kedvezőbb árfolyamon vette fel a hitelét. Tehát a kettő közötti árf olyamveszteség, ami a hitelest érte, a bank számára árfolyamnyereség, és ezt soha senki nem kérte tőle vissza. Tehát a lopott vagyon egy része továbbra is ott van a bankrendszer bizalmunkkal visszaélő tagjainál. És konzerválják ezt az állapotot. Erre mondo m azt, hogy tarthatatlan, és ezért mondom azt, az egyetlenegy megoldás, ami visszaadja a hiteleseknek az összes, tőlük indokolatlanul elvont vagyont, és visszaveszi a bankoktól az összes sarcot, az a hitelek felvételkori árfolyamon történő forintosítása. E zzel kapcsolatban másfél évig azt mondták nekünk kormánypárti képviselők, hogy ez marhaság, végig se gondoljuk; ugyanúgy, mint ahogy miniszterelnök úr is mondta, hogy fel se vessük az államadósság újratárgyalását, mert majd bedől a forintárfolyam. Ehhez ké pest mi a helyzet? Mára látszik, hogy az államadósság újratárgyalása nélkül a magyar gazdaság szinte menthetetlen, másrészt az is látszik, amiről itt és most beszélünk, hogy a forintosítás sem ördögtől való. Ezt két dologgal hadd támasszam alá. Végül is az , amiről most beszélünk, az árfolyamgát és további kedvezmények, részleges forintosítást jelentenek. Tehát a Jobbik szavai, igaz, hogy egyéves fáziskéséssel, de meghallgatásra találtak. Másrészt pedig az alkotmányügyi bizottság egyik albizottságának eredet i jelentéstervezetében - egy kormánypárti többségű szervezetről beszélünk - már szerepelt az az ajánlás a kormány számára, hogy vizsgálja meg a hitelek felvételkori árfolyamon történő forintosításának a lehetőségét. Az, hogy ez utána kikerül vagy nem kerül ki a végleges verzióból, teljesen mindegy a tekintetben, hogy ez a kormányzati többségű bizottság már belátta a hibát, és már látja, hogy a Jobbik által hangoztatott aggály igenis alapos volt, és igenis abba az irányba kell elindulni. Hogy ezt a kormányza t majd megfogadjae vagy sem, ez a saját felelőssége, a saját lelkiismeretének a kérdése. De az is látható, hogy ez a jelentéstervezet még két tekintetben beismerte azt, hogy a Jobbiknak igaza volt. Ez nem azért van, mert mi vagyunk a kiválasztottak, hanem azért, mert mi az emberek között járunk, és a valódi problémákra reflektálunk, sok esetben pedig elmondható az, hogy nem is a Rózsadombról próbálunk megoldásokat találni a magyar ugar problémáira, hiszen onnan a kilátás egészen más, mi viszont maradtunk o tt, ahonnan jöttünk. Ebben a jelentéstervezetben szerepelt az általunk régóta hangoztatott magáncsőd intézményének a bevezetése is, hiszen teljesen jogos, hogy ha cégeknek, gazdasági társaságoknak járhat csődvédelem, akkor járhasson a magyar családoknak is , hiszen a családokért működik a gazdaság, őértük működnek a cégek. Nem azért létezünk, hogy hatékony gazdaságot építsünk.
