Országgyűlési Napló - 2012. évi tavaszi ülésszak
2012. június 4 (197. szám) - Dr. Pósán László (Fidesz) - az emberi erőforrások miniszteréhez - “Mit tesz a kormány a felsőoktatási intézmények adósságának csökkentésére?” címmel - ELNÖK (Balczó Zoltán): - BALOG ZOLTÁN, az emberi erőforrások minisztere:
5001 eladósodás t ovábbi oka a növekvő államadósság volt, ami mellett az éveken át stagnáló vagy csökkenő állami ráfordítások, a 2004től érvényesülő költségvetési megszorítások, forráselvonások kifejezetten érzékenyen és súlyosan érintették az intézményeket. A felsőoktatás romló anyagi helyzetének okai között ott találjuk az egyes intézmények képzési programjainak összehangolatlansága következtében előálló nagyfokú pazarlást és a gazdálkodás hibáit is. Végül pedig megemlíthetjük, hogy a polgári kormány több egyetemen súlyos pénzügyi visszaéléseket is feltárt. Az MSZPSZDSZkormány képtelennek bizonyult a felsőoktatás átfogó megújítására, a jó minőségű és költséghatékony képzés megteremtésére, a polgári kormány így nehéz helyzetet örökölt. Az állami és az intézményi eladósodá s megfékezésére a kormány több intézkedést is tett, ezek között egyes felsőoktatási intézményekhez költségvetési felügyelőt rendelt ki, erőteljesen szigorította a gazdálkodás feltételeit, és rövidesen elfogadásra kerül majd a felsőoktatás fejlesztési konce pciója is. Miniszter Úr! Mekkora jelenleg a felsőoktatási intézményekben lévő PPPberuházások adósságterhe? Hogyan kívánja ezt a kormány kezelni? Csökkentettee a kormány az elmúlt időben a felsőoktatási intézmények adósságállományát, és ha igen, akkor mil yen eszközökkel, milyen mértékben? Várom válaszát, köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.) ELNÖK (Balczó Zoltán) : Megadom a szót Balog Zoltán miniszter úrnak. BALOG ZOLTÁN , az emberi erőforrások minisztere : Elnök Úr! Tisztelt Képviselő Úr! Tiszte lt Országgyűlés! Az univerzitásprogram keretében az előző kormányzati ciklus alatt összesen 54 darab ilyen típusú, úgynevezett PPPberuházás indult a felsőoktatási ágazatban. Az oktatási intézmények fejlesztési projektjeinek megtervezését nem előzték meg h atásvizsgálatok, prognóziselemzések, illetve azokat nem egyeztették és nem hangolták össze. Ezen mulasztások súlyos következményeket vontak maguk után. A napjainkban futó felsőoktatási PPPprojektek összes nettó beruházási eszközértéke nagyságrendileg 120 milliárd forint, és jellemzően 1530 évre szóló kötelezettségvállalást jelentenek. Remélem, MSZPs képviselőtársaink hallják ezeket a számokat. (Lukács Zoltán: Nem halljuk.) A PPPkonstrukcióban történő beruházások finanszírozásának teljes futamidejére vet ítve a magyar költségvetésnek önök 180 milliárd forintos adósságot okoztak, ezt nekünk kell majd kifizetni, a PPP önök számára azt jelentette, hogy a közérdeket magáncélok alá rendelték. (Lukács Zoltán: Mondjad papír nélkül! - Közbeszólások az MSZP padsora iból.) Ezek a meggondolatlan fejlesztések jelentik ma a felsőoktatási ágazat egyik legnagyobb kockázatát, hiszen számos intézményt a tönk szélére sodortak a PPPberuházások adósságterhei - és még viselkedni sem tanultak meg. A PPPberuházás keretében megva lósult kollégiumok, diákotthonok számos helyen kihasználatlanok, legrosszabb esetben konganak az ürességtől. Mindezek következtében a PPPprojektek az ágazatban igen komoly finanszírozási és fenntarthatósági problémákat okoznak. Az Állami Számvevőszék való ban több elemzést készített, amelyek megállapították, hogy a stratégiai beruházások PPPformába való terelése elhibázott volt, túlzott mértékű kapacitások kiépítésével járt, és óriási terhet jelentett az oktatási intézményekre, illetve a költségvetésre néz ve, éves szinten körülbelül 88 milliárd forint teher jelentkezik a költségvetés és a felsőoktatási intézmények kiadási oldalán. A kormány hivatalba lépését követően - látva ezt a drámai helyzetet - az említett egyetemek, főiskolák működőképességének fennt artása és pénzügyi konszolidációja érdekében azonnali lépéseket tett, összesen 13 intézmény esetében rendeltünk ki költségvetési felügyelőket, akik feladatkörébe tartozik ezeknek a projekteknek a felülvizsgálata. A projektek felülvizsgálatának legfőbb célj a, hogy az állam által túlfizetett konstrukciókkal kapcsolatos kötelezettségeket
