Országgyűlési Napló - 2012. évi tavaszi ülésszak
2012. június 4 (197. szám) - Dr. Áder János köztársasági elnök átirata az Országgyűléshez államtitkárok kinevezéséről: - Napirenden kívüli felszólalók: - ELNÖK (Kövér László): - DR. HOFFMANN RÓZSA, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára:
4983 amely lényegében leépítette Magyarországon a 22 éves önkormányzati rendszert, elvettek nagyon so k fontos feladatot, így például a közoktatási intézmények fenntartását is az önkormányzatoktól. Akkor még arról volt szó, hogy azok a nagyvárosok, települések, amelyek képesek fenntartani, visszakérhetik a kormánytól ezeket az intézményeket. Amikor megkérd eztük, hogy hol lesz ez szabályozva, azt mondták, hogy majd a köznevelési törvényben. Jött a köznevelési törvény, nem volt benne. Akkor azt mondták, hogy majd lesz melléklete. Nem lett melléklete, ugyanakkor ténykérdés, hogy a deklaráltan keretjellegű, val ójában azonban hol túl részletes, hol pedig valóban meglehetősen szűken fogalmazó törvény elfogadása óta abból a 20 kormányrendeletből és miniszteri rendeletből, ami egyáltalán ahhoz szükséges, hogy az önök által megszavazott és elképzelt rendszer működni tudjon, tehát a szükséges 20 rendeletből fél év alatt egyetlenegy sem készült el, sőt, még elfogadható szakmai módon az egyeztetésük sem kezdődhetett meg. Ugyanakkor fenntartóként azt is látjuk problémának, hogy nagyon sok olyan intézmény van, elsősorban t öbbcélú intézmények, amelyeknek 2013. január 1jei államosításához az átszervezéseket már 2012. május 31éig a jelenlegi szabályozás szerint meg kellett volna tenni. Természetesen nem történt meg, hiszen semmiféle iránymutatás, és ami legalább ennyire font os, semmiféle jogszabály nem állt az önkormányzatok rendelkezésére. Nem tisztázott a mai napig az oktatási intézmények működéséhez szükséges vagyon, hiszen a Széll Kálmánterv és az önök által elfogadott törvény élesen ellentétben áll egymással, még csak e lképzelés sincsen a majdani finanszírozáshoz, és azt sem tudjuk, hogy egyébként kinek kell átadni az iskolákat, a megyei vagy a járási kormányhivataloknak, vagy létrehoznak egy harmadik kormányzati szervet is erre. Tisztelt Ház! Én az egyik legtöbb iskolát fenntartó város polgármestereként tavaly úgy fogalmaztam, hogy Szeged nem adja az iskoláit. Ez meglehetősen nagy felháborodást keltett kormányzati szereplők részéről, volt, aki azt üzente, és azt mondta, hogy nem baj, majd elvesszük. Fél év alatt még arra sem voltak képesek, hogy kitalálják, hogyan akarják az oktatási intézmények államosítását megvalósítani. És hogy mennyire unortodox ez a politika, azt mutatja nemcsak az, hogy a felelősséggel és a józan ésszel is szembemegy, hanem mutatja az is, hogy Euró pában teljesen más tendencia van. Finnországban épp most erősítették meg az önkormányzatok iskolafenntartó jogköreit, Angliában pedig, ahol ugye, konzervatív kormány van, épp most emelték fel a tankötelezettség felső határát. Ez azért van, mert Európában m indenki tisztában van vele, hogy a válságkezeléshez és leginkább a válság utáni versenyképességhez elengedhetetlenül szükséges az oktatás, az iskolák megerősítése. A magyar kormány pont az ellenkezőjét tette az elmúlt időszakban, mérhetetlen káosz, bizonyt alanság van a magyar intézményrendszerben, az iskoláinkban, az iskolaigazgatók, a pedagógusok, a szülők között, senki nem tudja, hogy mi fog történni, és mire kell készülnünk néhány hónap múlva. Úgyhogy tisztelettel szeretném megkérni a kormány képviselőit , hogy ezt hagyják abba, mert ha ez továbbra is így folyik, akkor a pedagógusnap véglegesen Magyarországon a nemzeti gyásznapok közé fog emelkedni, az elvesztett jövő gyásznapja lesz. (Taps az MSZP soraiban.) ELNÖK (Kövér László) : A kormány nevében vá laszadásra megadom a szót Hoffmann Rózsa államtitkár asszonynak. Parancsoljon! DR. HOFFMANN RÓZSA , az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára : Tisztelt Országgyűlés! Sajátos velejárója immár a pedagógusnapnak, hogy vezető vagy kevésbé vezető szaks zervezetek identitásnövelő, valójában népszerűségnövelő nagygyűléssel próbálják felhívni magukra a figyelmet a pedagógusnapon. Teszik ezt akkor, amikor mi az oktatásügyet törvényekkel, rendeletekkel, kellő előkészítés után, nyilvánosan szabályoztuk és szab ályozzuk éppen azért, hogy azt a káoszt, amelyet önök előidéztek 2002től kezdve, végre rendezni tudjuk. Különösen szomorú, hogy önök keltik a bizonytalanságot pedagógusnapon, pont annál a rétegnél, amely az átlaghoz képest érzékenyebben reagál szükségszer űen mindarra a nagy változtatásra, amely az
