Országgyűlési Napló - 2012. évi tavaszi ülésszak
2012. június 4 (197. szám) - Dr. Áder János köztársasági elnök átirata az Országgyűléshez államtitkárok kinevezéséről: - Napirenden kívüli felszólalók: - ELNÖK (Kövér László): - DR. RÉTVÁRI BENCE közigazgatási és igazságügyi minisztériumi államtitkár:
4981 foglalkozni, bízva abban, hogy a kormányzat részéről meghallgatást találnak az általuk és az ő nevükben a kép viselőink által felvetett kérdések. A Jobbik motorja kíván lenni a nemzet gyógyulási és egységesülési folyamatának, gúnyhatárokon átívelő összefogásának és együttműködésének, segítve minden jóérzésű magyart és támogatva minden olyan törekvést, amely előmoz dítja, hogy gyermekeink egy önbizalomtól duzzadó büszke haza öntudatos polgáraiként élhessék jövőjüket. Teofil Delcassé egykori francia külügyminiszter szerint nem a vesztés a bukás, hanem a lemondás. Innen üzenem hát a Jobbik és az anyaország minden jóérz ésű magyarja nevében a Trianonban, majd Párizsban elszakított erdélyi, felvidéki, délvidéki és kárpátaljai, Dráva menti, muravidéki és őrvidéki magyar nemzettestvéreinknek, hogy tartsanak ki, ne adják fel küzdelmüket, sorsuk felett őrködünk, és soha, de so ha nem fogunk lemondani róluk. (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.) Köszönöm szépen. (Taps a Jobbik soraiban és a kormánypártok padsoraiból. - ”Önrendelkezést az elszakított magyaroknak!” feliratú transzparenst emelnek fel a Jobbik frakciójának utolsó és utolsó előtti soraiban ülő képviselők.) ELNÖK (Kövér László) : Amennyiben a kormány nevében nem kíván válaszolni senki (Jelzésre:) - bocsánat, Rétvári Bence államtitkár úr fog válaszolni. Parancsoljon! DR. RÉTVÁRI BENCE közigazgatási és igazságügyi minisztériumi államtitkár : Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! A képviselő urat nem látom pillanatnyilag. (Derültség a kormánypárti padsorokból.) A céljaink nagymértékben hasonlóak, hiszen mindnyájan traumaként és diktátumként látjuk a trianoni békeszerződést. Egyrészt, ahogy ma már elhangzott és ma még sokszor el fog hangzani, valószínűleg családokat szakított szét, hiszen itt az ülésteremben és országban sincs nagyon olyan család, akinek valamilyen rokona ne élt, ne született volna, vagy ne élne még most is valahol Erdélyben, Felvidéken vagy más elszakított részen. Ugyanilyen katasztrófa volt Magyarország számára, hogy mivel ez a békediktátum rendkívül igazságtalan volt, ezért Magyarországot egy történelmi kényszerpályára sodor ta, egy olyan szövetségesi rendszerbe a háború veszteseinek az oldalán, amely a későbbiekben egy második világégésbe vezetett. Visszatekintve láthatjuk, hogy talán ez volt a legfőbb ok, amely Magyarországot arra a pályára lökte, hogy belépjen a második vil ágháborúba is. Ugyanakkor Magyarország az egyik legnagyobb vesztese volt az első világháborúnak, az egyik legnagyobb területi és személyi veszteségeket könyvelhette el sajnálatos módon a háború végén, mintha ő lett volna a fő bűnös a háború kirobbantásával kapcsolatban. (11.50) Holott a birodalmi tanácsban a magyar miniszterelnök volt az, aki a legtovább ellenezte a háborúba való belépést, nyilvánvalóan egyszerű okok alapján. Ha nyerünk, egy még több nemzetiségű birodalom jön létre az OsztrákMagyar Monarch iában, ahol még inkább kisebbségbe kerülnek a nagyobb nemzetek, mint az osztrák és a magyar, ha pedig vesztünk, akkor olyasfajta következménye lehet, mint ami lett is. Éppen ezért józan okokból Tisza István pontosan ezért állt ellen annak, hogy Magyarorszá g a háború részese legyen. Ehhez képest óriási büntetést kaptunk, teljesen igazságtalan, nyers elvek alapján, radikális határmeghúzással, teljesen érzéketlen végrehajtással. Wilson elnök 14 pontjából a 10. szólt AusztriaMagyarország népeiről, amelyeknek h elyét a nemzetek között oltalmazni és biztosítani kívánjuk, meg kell adni az önálló fejlődés legszabadabb lehetőségét - írta az Amerikai Egyesült Államok akkori elnöke. Ebből a magyarok részére egyetlen szó sem valósult meg, hiszen egy megcsonkított részen maradtak magyarok, és mindenhol máshol a magyarok kisebbségi létre voltak kényszerítve. Ugyanakkor két hibát is elkövettünk az elmúlt 92 évben Trianonnal kapcsolatban. Az egyik az volt, amikor csak a “mindent vissza” politikáját folytatta az akkori aktuál is magyar kormányzat, nem volt hajlandó semmifajta egyéb lehetőséget mérlegelni, és csak a régi határok akár erőszakkal, akár
