Országgyűlési Napló - 2012. évi tavaszi ülésszak
2012. június 4 (197. szám) - A határon túli magyar közösségek képviselőinek köszöntése - Az Országgyűlés elnökének megemlékezése a nemzeti összetartozás napjáról - ELNÖK (Kövér László):
4973 Az ülésnap bezárása • 35796 Az ülésen jelen voltak: ORBÁN VIKTOR miniszterelnök, DR. BUDAI GYULA és V. NÉMETH ZSOLT vidékfejlesztési minisztériumi államtitkárok, NÉMETH LÁSZLÓNÉ nemzeti fejlesztési miniszter, DR. FÓNA GY JÁNOS és HEGMANNÉ NEMES SÁRA államtitkárok, DR. HENDE CSABA honvédelmi miniszter, NÉMETH ZSOLT külügyminisztériumi államtitkár, DR. CSÉFALVAY ZOLTÁN és DR. CZOMBA SÁNDOR nemzetgazdasági minisztériumi államtitkárok, DR. NAVRACSICS TIBOR közigazgatási és igazságügyi miniszter, DR. RÉPÁSSY RÓBERT, DR. RÉTVÁRI BENCE és DR. SZABÓ ERIKA államtitkárok, DR. KONTRÁT KÁROLY belügyminisztériumi államtitkár, BALOG ZOLTÁN emberi erőforrások minisztere, HALÁSZ JÁNOS és DR. HOFFMANN RÓZSA államtitkárok, VARGA MIHÁLY tá rca nélküli miniszter, DR. SEMJÉN ZSOLT tárca nélküli miniszter. A határon túli magyar közösségek képviselőinek köszöntése Az Országgyűlés tavaszi ülésszakának 36. ülésnapja 2012. június 4én, hétfőn (11.13 ó ra - Elnök: Kövér László Jegyzők: dr. Szűcs Lajos és dr. Lenhardt Balázs) ELNÖK (Kövér László) : Tisztelt Országgyűlés! Megkezdjük munkánkat. Tisztelt Ház! Engedjék meg mindenekelőtt, hogy az Országgyűlés és a magam nevében külön köszöntsem a páholyban megj elenteket , akik a Kárpátmedencében és a világban élő magyar közösségeinket képviselik. (Taps. - A vendégek felállva és meghajolva fogadják az üdvözlést.) Engedjék meg, hogy külön is kiemeljem azokat, akik a tengerentúlról, Brazíliából, a legtá volabbi magyar közösségek egyikéből érkeztek hozzánk a nemzeti összetartozás napja alkalmából. Kívánom, hogy ittlétük legyen emlékezetes és kellemes! Az Országgyűlés elnökének megemlékezése a nemzeti összetartozás napjáról ELNÖK (Kövér László) : Tisztelt Országgyűlés! Nyolc esztendő múlva lesz kerek egy évszázada annak, hogy a magyarok elveszítették országuk területének kétharmadát , és minden korabeli tíz magyar ember közül három idegen államok fennhatósága alá került. A XX. század elején a magyarok azért veszítettek, mert azt gondolták, hazájukat és nemzetüket nem a magyar szellemiség, hanem az idegen érdekek, fegyverek és szövetségek fogják megvédeni. Közel egy évszázada a történelmi veszteségek közepette azonban elnyertük annak a történelmi lehetőségét is, hogy felismerjük: egy nemzet nagyságát nem országának területe, hanem a szellemisége határozza meg. A XXI. században kiderül, megtanultuke az évszázados leckét. Azt mondják, amit túlélünk, az megerősít, de ez csak akkor igaz, ha pontosan tudjuk, hogy mit éltünk túl. A tatárjárások korát a magyarok fele például nem élte túl. Az akkor élő magyarok felét kiirtották. A túlélő magyarok viszont pontosan tudták, hogy fizikai létük volt a lét. Ezért IV. Béla
