Országgyűlési Napló - 2012. évi tavaszi ülésszak
2012. május 30 (196. szám) - A büntető törvénykönyvről szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - DR. GAUDI-NAGY TAMÁS (Jobbik): - ELNÖK (Balczó Zoltán): - DR. GYÜRE CSABA (Jobbik):
4953 (21.40) Egyébként azt tudjuk jó l, a 23/1990es alkotmánybírósági döntés egyértelműen az irányba dőlt el, szinte egyhangúlag, csak jogi indokolásban voltak különvélemények, hogy a halálbüntetésnek nincs helye Magyarországon. Egyetlenegy kivétel volt, mégpedig Schmidt Péter alkotmánybíró úrnak volt különvéleménye ezzel kapcsolatban, ő ugyanazt az álláspontot fejtette ki, amit már itt a mai napon elmondtam, hogy a parlamentnek kellene ebben a kérdésben dönteni. Hiszen maga az akkori alkotmány szövege, a ’49. évi XX. törvény az akkor, abban az évben elfogadott módosítással - ha jól emlékszem, 1990 júniusában lépett hatályba a 8. § (2) bekezdésének a módosítása - tette tulajdonképpen lehetővé a halálbüntetés eltörlését az Alkotmánybíróság által. Álláspontunk szerint ez változott, én kifejtette m az ezzel kapcsolatos jogi álláspontomat, új alaptörvényünk van, e szerint a véleményünk szerint a jogi lehetőség meglenne a halálbüntetés helyreállítására. Más kérdés, hogy nyilván komoly társadalmi vita szükséges ehhez. Itt többen kifejtették pozitív, i lletve ellenvéleményüket is, többen hivatkoztak a kereszténységre, hogy a keresztény tanok mellett a halálbüntetést hogyan gondolja egyáltalán a Jobbik Magyarországért Mozgalom. Hát azt kell látnunk, hogy az elmúlt ezer év Európáját nem vitásan a keresztén ység hatotta át, ez volt az irányadó legfőbb vallás ezen a kontinensen, így Magyarországon is, mégis nagyon jól megfért egymás mellett a halálbüntetés és a kereszténység. Még a legnagyobb királyunk, Szent István király is, akit szentként tisztel mind a mai napig a kereszténység, rendkívül szigorú büntetéseiről volt ismert, így például a halálbüntetés gyakori alkalmazásáról is, ez mégis összefért a keresztény eszmeiségével, összefért, hiszen később maga a római katolikus egyház avatta szentté Szent István ki rályt. Tehát ez nem egy indok, tehát ez nem fogadható el semmiféleképp indokként, hogy ne lehessen a halálbüntetést Magyarországon bevezetni. Sokan felvetették annak a lehetőségét is, hogy mi van, ha bírói tévedés alapján ítélnek valakit halálra, utóbb már nem lehet őt visszahozni az életbe. Ez igaz, de ne mindig abból induljunk ki, hogy valaki hibázik vagy egy bíró is hibázni fog, hiszen egy orvos is hibázik, akkor senki nem feküdne a sebész kése alá, hiszen bizonyos esetekben ők is hibáznak, ott is emberé let múlhat rajta. Bizony, itt a végrehajtó felelőssége, adott esetben a bíró felelőssége, és bizony, hogyha megfelelően alkalmazza a jogot és azokat a szabályokat, amelyeket megtanult, amelyek őt vezetik, akkor neki nem szabad egy ártatlan embert halálra í télnie. Ebben az esetben nyilván felmerül a bíró személyi felelőssége is, azonban amennyiben kétséget kizáróan nem bizonyosodik rá a terheltre, hogy ő lenne az elkövető és megérdemli a halálbüntetést, akkor nyilván nem kell vele szemben kiszabni. Tehát ame nnyiben már egy százalék kétség is felmerül a bíróban, akkor nyilván nem lehet ezzel érni, mert a törvény szerint, ha kétséget kizáróan bizonyítást nyert a bűnösség, abban az esetben lehet valakit elítélni. Tehát ez sem egy olyan szempont, ami miatt ezt ne lehetne Magyarországon alkalmazni. Staudt Gábor képviselőtársam beszélt - nagyon helyesen - arról, hogy milyen érdekes, hogy a keresztényi elvekre hivatkoznak. Amikor az abortuszt támogatják, amikor egy ártatlan gyermek világra jöttét akadályozzák meg, ak kor nincs keresztényi erkölcsiség, de amikor akár adott esetben egy visszaeső, erőszakos bűnözőről van szó, akkor persze teljesen más mércét kell alkalmazni. Nyilván ez is egy jelentős szempont ennél, hogy vane szükségünk arra, hogy bevezessük vagy ne vez essük be a halálbüntetést. Áttérnék a másik témára, az európai uniós jogi aktusok témájára, amely a 336. §ban testesül meg, amelyre már akkor is felhívtam a figyelmet, amikor két héttel ezelőtt ezt elkezdtük tárgyalni. Mint akkor is hangsúlyoztam, a 2012. februárban benyújtott büntetőtörvénykönyvtervezetben, a kormány által benyújtott tervezetben ez nem volt benne, illetve maga a tényállás benne volt, csak a nemzetközi jogi kötelezettségre és az európai uniós jogi aktusokra ez nem vonatkozott, tehát ez eg y teljesen új módosítás volt. Fölvetettük annak a lehetőségét, hogy vajon miért van erre szükség, miért került be ez, miért van arra szükség, hogy Magyarországon egy európai uniós jogi aktus ellen való erőteljesebb demonstráció már bűncselekménynek minősül jön, ráadásul 3 év szabadságvesztéssel büntetendő bűntetti alakzatban. Miért van erre szükség? Vajon nem az Európai Unió rendjét, az
