Országgyűlési Napló - 2012. évi tavaszi ülésszak
2012. május 30 (196. szám) - A büntető törvénykönyvről szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (Balczó Zoltán): - DR. GAUDI-NAGY TAMÁS (Jobbik):
4949 bűncselekmény tárgyi súlyát is figyelembe vevő büntetéseket, és ennek megfelelően következzenek be jogkövetkezmények. De ne elégedjü nk meg pusztán azzal - és sokszor hibáztatnak minket, vagy felelősségre vonnak minket, hogy mi pusztán börtönbe dugnánk minden elkövetőt, és ezzel megoldanánk a problémát, nyilván nem oldódik meg ezzel, ezért is van, hogy nagyon sokféle megoldási javaslato t terjesztettünk elő , és egyáltalán nem megoldás pusztán önmagában az elkövető szabadságának elvonása, vagy éppen akár a legdrasztikusabb büntetésekkel való sújtása. Mindenesetre vannak olyan alapvető dilemmák és problémák az általános részben, mindjárt ezzel kell kezdeni, hiszen minden kódex csak akkor állhat jól a lábán, és ez a büntetőjogi kódexre végképp igaz, ha olyan alapvetéseken alapul, amelyek utána a napi jogalkalmazást szolgáló és az egyedi üldözendő cselekményeket szankcionáló különös részi té nyállásokat értelmesen, hatékonyan segítik a jogalkalmazás számára. Mert soha ne felejtsük el - ráadásul gyakorló jogászként könnyebb ilyen szempontból a helyzetünk nekünk, akik gyakorlóak is vagyunk , hogy tudjuk, hogy a világ legjobb, legszebben megkons truált tényállásait is meg lehet fogalmazni, a legmagasabb büntetési tételeket is le lehet írni, ha ezek nem olyan formában kerülnek meghatározásra, nem olyan gondolkodási rendszert képviselnek, és nem olyan értelmezési lehetőséget jelentenek, amellyel hat ékonyan és jól élhet a büntető igazságszolgáltatás. Mindjárt itt van több olyan probléma, amelyek közül egykét konkrétumot elmondanék, és egykét módosító javaslatot is ismertetnék. Anélkül, hogy a részletes vita megnyitását tenném, de ezt mégiscsak meg k ell tegyem, hiszen amellett, hogy kritikát mondunk el a javaslatról, emellett a mi saját, konstruktív javaslatainkat is szeretném már most egy kicsit a figyelmükbe ajánlani, azzal a szándékkal, hogy komolyan vegyük valóban a kormány szándékát, meghirdetett elveit, hogy bizony ez egy komoly, szakmai alapú vita lesz, és amennyiben komoly, hasznos és szakmailag elfogadható javaslatok érkeznek, akkor azokra nyitott lesz a kormányzat. Ennek szellemében hívjuk fel a kormányzat figyelmét arra, hogy mindjárt a törv ény elején, a törvény hatályának kérdéskörében, azt hiszem, erről már többen beszéltek a képviselőtársaim között, de nem szabad elsiklanunk afelett, hogy a visszaható hatály tilalmának fő szabályát a javaslat most áttörni kívánja. Ezzel kapcsolatban azt ke ll mondanunk, hogy el tudunk képzelni olyan kört, mégpedig az emberiesség elleni bűntetteket, a háborús bűncselekményeket, amelyeknél valóban indokolt lehet azon személyek és olyan cselekmények büntethetővé tétele, amelyek az elkövetéskor nem szerepeltek a hatályos büntető jogrendünkben, de a nemzetközi jog szabályai szerint üldözendők. De ezt nem lehet parttalanul megnyitni, mert innét kezdve ad absurdum, most éppenséggel akár a kommunizmus bűntetteinek, akár a nemzeti szocializmus bűntetteinek úgymond múl tbeli tagadása tekintetében elővehető bármilyen nemzetközi egyezmény, és úgymond egy szigorú értelmezéssel vita nyitható arról, hogy a nemzetközi jog elismert szabályai szerint büntethető vagy nem büntethető egy ilyen vélemény. Tehát zárjuk ki az önkényes jogalkalmazás lehetőségét, ezért javasoljuk azt, hogy szűkítsük le a visszaható hatály lehetőségét. A büntethetőséget kizáró okok rendszerében már nagyon sok vita folyt a jogos védelemről, én ezt most nem nyitnám meg. Egy a lényeg, nagyon üdvözöljük, hogy a kormányzat részéről van felismerés arra, hogy az arányosság fogalmának beemelése a rendszerbe a szándékkal ellentétben szűkíti a jogos védelem lehetőségét, tehát ez kiemelendő a javaslatból. Illetve pontosítandóak azok az elemek, amik… - a jogos védelmi helyzetet hivatalból fennforgandónak látjuk, tehát amikor a jogtalan támadás egyes, valóban életszerű eseteit fellistázzuk. Ezekről már a képviselőtársaim részletesen szóltak. A cselekmények társadalomra veszélyességének csekély foka egy régóta működő inté zménye volt a büntetőjognak, és ez a büntethetőséget kizáró okok között szerepelt. Mi ezt szeretnénk visszaemelni. Ennek a rövid indoka tulajdonképpen az, hogy ha már benne szerepel a rendszerben a társadalomra veszélyesség fogalma - ez a cselekmény bűncse lekménnyé minősítésének egyik feltétele , akkor vegyük azt komolyan. A bírói gyakorlat, hozzá kell tegyem, nagyon nagyvonalúan bánik ezzel a fogalommal. Megelégszik a legtöbb esetben azzal, hogy tényállásszerű a magatartás, a
