Országgyűlési Napló - 2012. évi tavaszi ülésszak
2012. február 21 (165. szám) - A devizakölcsönök törlesztési árfolyamának rögzítéséről és a lakóingatlanok kényszerértékesítésének rendjéről szóló 2011. évi LXXV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Ujhelyi István): - MILE LAJOS (LMP): - ELNÖK (dr. Ujhelyi István): - Z. KÁRPÁT DÁNIEL (Jobbik):
492 el: ez a javaslat segít, vagy nem segít, ajánlják az embereknek, vagy nem ajánlják? Ez a legfontosabb. (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.) Köszönöm szépen a szót. (Taps a kormánypárti padsorokból.) ELNÖK (dr. Ujhelyi István) : Mile Lajos képviselő úr, LMP. MILE LAJOS (LMP) : Köszönöm, elnök úr. Csak n éhány reflexió az elhangzottakra. Kicsikét megdöbbenve hallgattam Volner képviselő úr felháborodását és vehemens kirohanását. Az első megjegyzésem ezzel kapcsolatban, hogy kíméljen meg bennünket és a Házat meg önmagunkat is a különböző minősítésektől. Ezek elég esetlenek, sőt idétlenek. Próbáljon az érvelésre összpontosítani, az is elég jól megy a képviselő úrnak. A második: itt van egy kis félreértés. Itt nyilván nem a 456 milliós visszafizetésekről beszélünk, amikor ezt a javaslatot benyújtottuk, hiszen természetesen minden olyan erőfeszítés, legyen az családi, baráti vagy bármilyen erőfeszítés, amely ebből a csapdából való kilábalást szolgálta, ezt mi nem akarjuk zaklatni, semmi ilyesmit nem akarunk, de itt jóval nagyobb tételekről is szó van. Amikor a társadalomszemléletről beszélt Ertsey Katalin képviselőtársam, akkor éppen az ilyenfajta egyenetlenségekre igyekezett rámutatni. A harmadik dolog, ami már elhangzott, hogy egyébként támogatja az LMPfrakció ezt a javaslatot. A negyedik, hogy a szegény nyom orult, ahogy Volner képviselőtársam fogalmazott, nem az, aki képes volt akár a végtörlesztésre, akár pedig átülni, mert volt fedezeti háttere, mondjuk, forintalapú hitelre, az a nyomorult, aki ennek az esélynek a közelébe sem kerül, azt hívhatjuk igazán sz erencsétlennek és nyomorultnak, hiszen ők vannak az igazán nehéz helyzetben. Akik ezzel élni tudtak, azok természetesen teljesen más helyzetet, más életkörülményeket tudhatnak magukénak. Tehát itt ezeket a dolgokat ne keverjük, és próbáljunk a tárgyszerűsé gre összpontosítani, amikor az érvelés a dolgunk. Köszönöm szépen. (Taps az LMP soraiból.) ELNÖK (dr. Ujhelyi István) : Z. Kárpát Dániel képviselő úr következik ugyancsak kétperces hozzászólásra, Jobbik. Z. KÁRPÁT DÁNIEL (Jobbik) : Tisztelt Elnök Úr! Tisztel t Ház! Az államtitkár hozzászólására reflektálva kell hogy kifejtsem azt, ami a magyar gazdaság jelen állapotáról kifejthető, akár számszerű adatok alapján is. Való igaz, hogy a GDP tekintetében volt egy olyasfajta növekmény, amire önök sem számítottak és a nemzetközi elemzők sem. Ez egy negyedéves növekmény. Tisztázni kell, hogy ez a mutatószám, a GDP egyáltalán nem a hazai gazdaság termelőképességét, kapacitását fejti ki. Mondok egy nagyon durva példát: ha a temetkezési vállalkozók forgalma növekszik azér t, mert többen pusztulunk el, ez negyedéves szinten növelheti a GDPt. Tehát egy nem megfelelő mutatóról van szó. Egyébként tartalmazza a nálunk működő multik, adókedvezményekkel, egyebekkel idecsábított multik és adózatlanul pénzt kivivő multik tevékenysé gét is. Tehát ha Győr környékén az autógyáraknak jobban megy, lehet, hogy a GDP egy kicsit emelkedik, de Magyarország átlagos polgárai zsebébe ettől nem feltétlenül kerül több; vannak olyan szélsőséges esetek, amikor igen, de általában kijelenthető, hogy n em. Magyarországon olyan strukturális változtatásokra lenne szükség, amelyek az alapfeltételeit legalább produkálhatják annak, hogy gazdasági kilábalás felé induljunk el. Ez a multik közteherviselésbe való bevonásán alapulhatna. Az államadósság újratárgyal ása, mely lassan már kezelhetetlen törlesztőmértékeket ölt éves szinten, és elvonja az erőforrásokat attól, hogy gazdasági vitalizációs programokat indítsunk be, az ágazati adók áthárításának megakadályozása is afelé mutatott volna, hogy valóban egyensúlyt érjünk el a büdzsé tekintetében.
