Országgyűlési Napló - 2012. évi tavaszi ülésszak
2012. május 30 (196. szám) - A budapesti Istvánmező rehabilitációs programjáról, kiemelten a Budapesti Olimpiai Központ integrált rekonstrukciójáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Jakab István): - HADHÁZY SÁNDOR (Fidesz), a napirendi pont előadója:
4854 Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! A Puskás Ferenc Stadion átalakításának szükségességéről legelőször Gyurcsány Ferenc beszélt 2006ban, a 2012es Európabajnokságról döntő szavazás előtt Cardiffban. Azt is mondta: akár megnyerjük a rendezés jogát, akár nem, elkezdődik az építkezés. Nem kezdődött el az építkezés. Az új Puskás Stadionról hat éve folyik a vita, a tervezés és a találgatás . A nemzeti együttműködés kormánya programjában a sportot kiemelt stratégiai ágazatnak nevezte meg. Ebből következően az elmúlt rövid két esztendő alatt számos döntés és intézkedés született, amelyek közül csak a legjelentősebbeket emelem ki, úgymint a spo rtról szóló törvény módosítása, a társasági adóról szóló törvény megalkotása, valamint a sportirányítási rendszer gyökeres átalakítása. A kormány 2011. november 2án fogadta el a Puskás Ferenc Stadion újjáépítésével kapcsolatos koncepciót, amely szerint eg y 40 ezer férőhelyes, de 55 ezer férőhelyesre bővíthető sportlétesítmény épül körülbelül 35 milliárd forintból. Orbán Viktor miniszterelnök úr 2012. március 20ai bejelentése szerint az új, a tervezettnél nagyobb, 65 ezer embert befogadni képes stadion a P app László Sportaréna és a Puskás Ferenc Stadion, volt Népstadion között kap majd helyet egy kis olimpiai központtal. Az új stadionra nemcsak a mostani leromlott állapota miatt volna szükség, hanem azért is, mert az UEFA nézőbarátként ma már azt preferálja , hogy a pálya szélétől 468 méterre legyenek a lelátók, vagyis ne legyen olyan futópálya, mint az egykori Népstadionban. Ezen kívül szigorú előírásoknak kell megfelelniük a stadionoknak, ha Európabajnokságot, Európa Liga- vagy Bajnokok Ligája döntőt aka rnak benne rendezni. Az egyik peremfeltétele a befogadóképesség. BLdöntőhöz minimum 65 ezres stadion szükséges. Ez év február elején Vígh László kormánybiztos az építészszakma képviselőivel tartott egyeztetést az új stadion ügyében. Ezen jelen volt az ors zágos főépítész, a fővárosért felelős állami főépítész, továbbá korábbi fővárosi főépítészek, kerületi főépítészek, valamint szakmai szervezetek vezetői is. Az egyeztetésen tárgyalt legújabb elképzelés szerint a Népstadion egészét nem, csak a felső karéját bontanák le, és mellette épülne fel egy új stadion. Pozitívumként értékeli a szakma, hogy a sok élményt nyújtó, helyi védelem alatt álló eredeti stadion megmarad. A közelmúltban megalakult egy bírálóbizottság, amely felügyeli az építészeti ötletpályázatok at. Az első lépés megtörtént: megjelent “Az Istvánmező rehabilitációs programjához kapcsolódó városépítészeti koncepció kialakítása” címet viselő nyílt pályázati felhívás. Ennek rövid összefoglalója: “A tervpályázat fajtája: a tervpályázati eljárásokról sz óló 305/2011. számú kormányrendelet 2.§ (2) bekezdése szerinti ötletpályázat. A 1384/2011. számú és az 1516/2011. számú kormányhatározat rendelkezik a budapesti Istvánmező rehabilitációs programjáról, kiemelten a Budapesti Olimpiai Központ integrált rekons trukciójáról, továbbiakban: Program. A terület rekonstrukciós munkái több ütemben, 2012től 2020ig valósulnak meg. Az első ütemben a mai igényeknek megfelelő, korszerű labdarúgóstadion kialakítása a cél úgy, hogy az atlétikai versenyek megrendezhetősége a területen továbbra is biztosított legyen. Az első ütemhez kapcsolódik a terület mellett található jelenlegi, úgymond ’Novákpiac’ parkolási célú hasznosítása is. A későbbi ütemben valósul meg a további létesítmények rekonstrukciója és a területen találha tó sportfunkciók átalakítása, illetve bővítése. A Program építtetőjeként kijelölt Nemzeti Sportközpontok jelen ötletpályázat alapján kívánja megvizsgálni a Program első ütemének előkészítő szakaszában a lehetséges fejlesztési irányokat és azok városépítész eti hatásait. (14.10) A pályázat célja kizárólag a közlekedési, városépítészeti, telepítési kérdések tisztázása, beleértve a teljes rekonstrukció utáni telken belüli és kívüli kapcsolatokat. Az ötletpályázat célja továbbá, hogy
