Országgyűlési Napló - 2012. évi tavaszi ülésszak
2012. május 29 (195. szám) - Napirenden kívüli felszólalók: - ELNÖK (dr. Latorcai János): - DR. NYIKOS LÁSZLÓ (Jobbik):
4774 voltak. Az a vád érte őket, hogy a beszedett adót nem a haza védelmére, hanem saját céljaikra fordították. Mai szóhasználattal: elsikkasztották. A vita hevében Bercsényi gróf kardot rántott, és annak fokával a megvádolt Rakovszky vállára csapott. Károlyi Sándor a tis ztesség oldalán, kardja élével ejtett rajta súlyos sebet. A túróci követek szaladni kezdtek, Rakovszkyt pedig nyomban összevagdalták, s meztelen holttestét kivetették a mezőbe. A több sebből vérző Okolicsányit a fejedelem francia katonái fogták el. Három n ap múlva a rendi gyűlés elítélte, előbb tüzes vassal megkínozták, majd lefejezték. Bizonyára egy ilyen elszámoltatás napjainkban is meghozná a kellő eredményt. Június 13ára helyreállt a rend, a július 13án kiadott trónfosztói határozatban pedig I. József et megfosztották koronájától. Bercsényi Miklós gróf ekkor mondta el híres vezérmondatát: “Eb ura fakó! József császár nem királyunk!” A rendek kórusban ujjongva követték. A magyarság történetében ez volt a második trónfosztás, még követte kettő, 1849ben é s 1921ben. A magyarság mindig gyűlölte a rátelepedő és kiszipolyozó idegenszívűeket, akik tönkretették hazánkat, gazdaságunkat, és rabigába, gyarmati sorba taszítva élősködtek rajtunk. Ma sincs ez másképp. Hazánk egész történelmi területén külföldi cégek bányásszák nemzeti kincseinket, földgázunkat, aranyunkat, kristálytiszta vizeinket, kavicsbányáinkat, amelyekhez sok esetben különféle strómanok és hazaárulók közreműködésével jutottak hozzá. Természetesen a magyar föld nemcsak ezeket a kincseket rejti mag ában, hanem őstörténetünk, eredetünk bizonyítékait, a muzeális és történelmi értékeket. Ez a mi szülőföldünk, anyaföldünk, és reményeink szerint majdani temetkezési helyünk is, amelynek megtartásáért őseink sok esetben életüket áldozták. Éppen ezért magyar kézben történő megtartása és megtartatása minden igaz magyar ember kötelessége. Tisztelt Képviselőtársaim! A kérdés a következő. Vajon mikor jön el az ötödik trónfosztás? Ma vagy holnap? Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a Jobbik soraiban.) ELNÖK (d r. Latorcai János) : Köszönöm szépen, képviselő úr. A kormány képviselője jelezte, hogy írásban válaszol az elhangzottakra. Napirend utáni felszólalásra jelentkezett Nyikos László képviselő úr is, a Jobbik képviselőcsoportjából: “A közpénzkezelé s hazai elszámoltatási kultúrájának alacsony színvonaláról - 9. rész” címmel. Megadom a szót. Parancsoljon, képviselő úr! DR. NYIKOS LÁSZLÓ (Jobbik) : Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! A közpénzek ellenőrzésének egyik fő problémája a hat ályos törvények elméleti megalapozatlanságában rejlik. Márpedig a jó gyakorlatnak mindig a jó elméletre kell épülnie. Ezt nem kisebb személyiség mondta, mint Leonardo da Vinci. A magyar költségvetési jog klasszikusai több mint egy évszázada rögzítették a k öltségvetési jogban érvényesítendő elveket, amelyek a nemzetközi gyakorlatban több európai országban érvényesek. A mi államháztartási törvényünk preambuluma szerint a közpénzekkel való áttekinthető, hatékony, ellenőrizhető gazdálkodás garanciáinak a megter emtése a cél. Az ellenőrizhetőség egyik feltétele a részletes költségvetés készítése. Az Alaptörvény 36. cikke megemlíti az ésszerű részletesség elvét, az államháztartási törvény normaszövege azonban nem mondja meg, hogy ez alatt mit kell érteni. A német k öltségvetés például arra int, hogy a törvényhozónak, nem pedig valamelyik kormányszervnek kell eldöntenie, hogy adott évben mire mennyi közpénzt fordíthat. Minél erőteljesebben érvényesíti a parlament a részletesség elvét, annál inkább befolyásolni és a Sz ámvevőszékén keresztül ellenőrizni tudja a közpénzek felhasználását. Ez a tétel fordítva is igaz: minél nagyvonalúbb az állam költségvetése, annál inkább a kormány dönt a közpénzek felhasználásáról.
