Országgyűlési Napló - 2012. évi tavaszi ülésszak
2012. május 29 (195. szám) - Napirenden kívüli felszólalók: - ELNÖK (dr. Latorcai János): - KARA ÁKOS (Fidesz):
4772 előterjesztői zárszó után nem került sor annak érdekében, hogy képviselőtársaim benyújthassák módosító javaslataikat a Házszabály előírásának megfelelően. A képviselői módosító javaslat benyújtása megtörtént, így az általános vitát most lezárom . A részletes vitára bocsátásra és a részletes vitára várhatóan a következő ülésünkön kerül sor. Tisztelt Országgyűlés! Napirendi pontjaink tárgyalásának végére értünk, most a napirend utáni felszólalások következnek. Napi renden kívüli felszólalók: ELNÖK (dr. Latorcai János) : Napirend utáni felszólalásra jelentkezett Kara Ákos képviselő úr, a Fidesz képviselőcsoportjából: “Emlékezés az Első Magyar Biztosító Társaság alapító atyjára, báró Kisteleki Lévay Henrikre” cí mmel. Megadom a szót, parancsoljon, képviselő úr! KARA ÁKOS (Fidesz) : Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Az elkövetkezendő percekben olyan emberről szeretnék megemlékezni, akinek személye és szellemi örö ksége országos szinten is elismerésre méltó véleményem szerint. Báró Kisteleki Lévay Henrik neve egyet jelent az Első Magyar Általános Biztosító Társaság alapításával, de a gazdasági területen végzett munkája mellett jótékonysági tevékenysége is jelentős. Báró Kisteleki Lévay Henrik emléke igazán méltó arra, hogy az utókor is tisztelettel adózzon előtte. Ennek megfelelően nemrégiben, 2012. április 18án Győrújbaráton mellszobrot avattunk, emléke előtt fejet hajtva. Tisztelettel emlékezve szólnék most néhány szót Kisteleki Lévay Henrik életéről, munkájáról. Jankovácon látta meg a napvilágot 1826. április 16án, szegény kereskedőcsalád fiaként. Az 1840es évek elején kereskedelmi tanulmányokat folytatott Pesten, majd a trieszti biztosítótársulat magyarországi fiókjánál gyarapította gyakorlati ismereteit. Az 184849es szabadságharcban a haza szolgálatába állt, és csakhamar hadnaggyá léptették elő. Egy magyar biztosítótársaság alapításának eszméje már fiatalon megfogalmazódott benne. Buzgalmának, kitartásának kö szönhetően 1857ben megalakult az Első Magyar Általános Biztosító Társaság, amelynek alakuló közgyűlésén egyből a társaság vezérigazgatójává választották. Lévay Henrik közbenjárásáig az országban csak néhány idegen biztosítótársaság működött. Az Első Magya r Általános Biztosító Társaság megalakítása a magyar nemzet életében jelentőségteljes mozzanat. Lévay bárónak sikerült a biztosítótársaság ügye mellé állítania a hazai közgazdasági élet legjobbjait, például Deák Ferencet, báró Eötvös Józsefet, gróf Apponyi Györgyöt és másokat is. Alapítóit a társaság létesítésére elsősorban a hazafiság, a magyar nemzeti öntudat indította. Olyan magyar biztosítóvállalatot kívántak teremteni, amely az értékek és vagyonok védelmét a hazában mindenütt elterjeszti, és amely kiál lja a versenyt a külföldi biztosítóintézetekkel. Magyar tisztviselőket alkalmazott, és sok ’48as honvédnek juthatott, jutott így állás. Lévay Henrik az 1897es üzleti évvel fejezte be sikeres szakmai működését, tehát 40 éven keresztül volt az Első Magyar Általános Biztosító Társaság vezérigazgatója. Báró Kisteleki Lévay Henriknek a gazdasági munka mellett sok egyéb feladata volt, élénken vett részt közéleti tevékenységben, számos alapítvány létrehozása kötődik a nevéhez, vagyonából mindig juttatott másokna k is. Többek között alapító tagja lett a Magyar Írók Segélyegyletének és más társaságoknak, intézeteknek. Adományával hozzájárult a siketnémák országos alapjához, árva gyermekek megsegítéséhez, de a megyei tisztviselők segélyezésére is áldozott. Érdemei el ismeréséül 1868ban Kisteleki előnévvel nemesi címet kapott, majd 1885ben a magyar főrendiház tagjává nevezték ki. Gazdasági téren elért eredményeiért 1897ben bárói rangot kapott. Biztosítási témában több írása, cikke is megjelent.
