Országgyűlési Napló - 2012. évi tavaszi ülésszak
2012. május 29 (195. szám) - A mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek vonatkozásában a beszállítókkal szemben alkalmazott tisztességtelen forgalmazói magatartás tilalmáról szóló 2009. évi XCV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Latorcai János): - CZERVÁN GYÖRGY vidékfejlesztési minisztériumi államtitkár:
4756 alapján történő diszkriminatív árazást, vagyis amikor kisebb árrést tesz a külföldi termékre a kereskedő, mint a hazaira. Ez ugyanakkor nem érvényesül haza ihazai termék vonatkozásában. A törvényjavaslat előírja, hogy a számlakompenzációról, amikor például marketingszolgáltatásból eredően a kereskedőnek is van követelése a beszállítóval szemben, és csak a különbözetet fizeti ki a beszállítónak, erről a beszá llítót előzetesen értesíteni kell, neki annak összegszerűségét és teljesítését is van lehetősége vitatni. A 3. §ban elhatárolásra kerülnek a kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV. törvény 7. §ában foglalt rendelkezések megsértése miatt indítható eljáráso któl a mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek vonatkozásában a beszállítókkal szemben alkalmazott tisztességtelen forgalmazói magatartás tilalmáról szóló 2009. évi XCV. törvény hatálya alá tartozó esetekben indított eljárások azzal, hogy az utóbbi törv ény hatálya alá tartozó esetekben a kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV. törvény 7. §ában foglalt rendelkezések nem alkalmazhatóak, ezáltal megelőzhetőek a párhuzamosan induló és a hatályos rendelkezések alapján felfüggesztésre kerülő eljárások. Több al kalommal előfordult ugyanis, hogy a kereskedő önfeljelentése nyomán indult GVHvizsgálat miatt lehetetlen volt lefolytatni az eljárást. Az adminisztratív költségek mérséklése érdekében a módosítás lehetővé tenné, hogy a tényállás felderítése során elektron ikus úton is szolgáltatható adat, hiszen a nagy láncoknál például több ezer tétel vizsgálatára kerülhet sor egyidejűleg. Az ügyféllel, az eljárás egyéb résztvevőivel, illetve a tényállás tisztázása során közreműködésre kötelezett személlyel szemben eljárás i bírság szabható ki, ha az eljárás során olyan cselekményt végez, vagy olyan magatartást tanúsít, amely az eljárás elhúzódására, akadályozására, a valós tényállás feltárásának meghiúsulására irányul vagy azt eredményezi. Tisztelt Országgyűlés! A törvényja vaslat kapcsán mindkét illetékes bizottság teljes tagsága egyhangúlag támogatta a módosítást. Bízom benne, hogy nem kincstári optimizmus, hogy mindezt majd az Országgyűlés nyilvánossága előtt is megteszik, és közösen tudjuk képviselni a nagy kereskedelmi l áncokkal szemben a beszállítókat és az ő érdekeiket. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.) ELNÖK (dr. Latorcai János) : Köszönöm szépen, képviselő úr. Megkérdezem, hogy a kormány nevében kíváne valaki felszólalni. Igen, Czerván Gyögy államtitkár úr jelezte, hogy ő kíván szólni. Parancsoljon, államtitkár úr! CZERVÁN GYÖRGY vidékfejlesztési minisztériumi államtitkár : Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! A Győrffy Balázs országgyűlési képviselő úr által benyújtott képviselői ö nálló indítvány a mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek vonatkozásában a beszállítókkal szemben alkalmazott tisztességtelen forgalmazói magatartás tilalmáról szóló 2009. évi XCV. törvény módosítására irányul. Mostanra ez a törvény a beszállítók és a ke reskedelmi láncok közötti kapcsolatrendszer egyik alappillérének tekinthető, hatálybalépése óta ezen a számunkra fontos területen jelentős mértékű pozitív folyamatok is végbementek. Ugyanakkor további teendőink is vannak; a kereskedelmi kapcsolatok kiegyen súlyozottságának megteremtése hosszú távú céljaink között szerepel. Figyelemmel kell lennünk azokra az elmúlt évekbeli tapasztalatokra, amelyek alapján felmerül a szóban forgó jogszabály korszerűsítésének igénye, rendelkezéseinek felülvizsgálata, egyes sza bályainak pontosítása és az eddig nem szankcionált, de a piaci viszonyokat nemkívánatos módon torzító magatartások tiltása. Ezeknek az eddigiekben nyitva hagyott kérdéseknek a megnyugtató rendezése érdekében áll a magyar mezőgazdasági árutermelőknek csakúg y, mint az irányukban elkötelezett kormányzatnak és törvényhozásnak. Erre keresi a választ az előttünk lévő módosítás, és meglátásom szerint azt megfelelő módon meg is találja. (18.30)
