Országgyűlési Napló - 2012. évi tavaszi ülésszak
2012. május 29 (195. szám) - Korondi Miklós (Jobbik) - a nemzeti fejlesztési miniszterhez - “Mi lesz a magyar hajózás sorsa, vagy szintén a Malév sorsára kerül?” címmel - KORONDI MIKLÓS (Jobbik): - ELNÖK (dr. Ujhelyi István): - DR. FÓNAGY JÁNOS nemzeti fejlesztési minisztériumi államtitkár:
4732 szintén a Malév sorsára kerül?” címmel. A kép viselő urat illeti meg a szó. Fónagy János államtitkár úr készül a válaszra. KORONDI MIKLÓS (Jobbik) : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Malév, MÁV, BKV, Volán, mind olyan stratégiai közlekedési ágazat, mely az ország vérkeringését tartja fenn. Ebből sajnos a magyar nemzeti légitársaságnak 66 év után vége. Az elmúlt évtizedek kormányzatai mind vertek bele egyegy koporsószöget. De itt van a magyar hajózás kérdése, amiről nagyon kevés szó esik, pedig problémájuk óriási, ami nemzetgazdaságilag milliárdo s bevételkiesést eredményez. Mire is gondolok? 2011 őszén a Duna vízhozama olyan alacsony volt, hogy a folyó belföldi és nemzetközi viszonylatban is hajózhatatlanná vált. A mederkotrással és kavicskitermeléssel foglalkozó magyar gazdasági társaságok mégsem kaptak mederkotrási engedélyt. Talán ezt az ágazatot is tartogatják valakinek? Az alacsony vízállás és a hordaléklerakódás következtében egyáltalán nem vagy csak félterheléssel tud működni a folyami teherhajózás, pedig tudvalévő, hogy a vízi út az egyik l eggazdaságosabban működtethető közlekedési ágazat. Ezért egyszerűen érthetetlen, hogy a magyar állam miért nem valósítja meg a Duna hajózhatóságának feltételét, amikor az Unió erre 20,7 milliárd forintot biztosított 2007 és '13 között. Az előirányzott össz eget Szob és a déli határrész között 31 helyen végzendő mederkorrekció elvégzéséhez tervezték felhasználni, amelynek elmaradása esetén Magyarország nem tudja teljesíteni az uniós követelményt, 2014re ugyanis biztosítani kell a nemzetközi hajózáshoz szüksé ges feltételeket. Információim alapján ezt az összeget kerékpárút fejlesztésére és kiépítésére fordítják. (16.30) Sajnos a hajózási társaságok a megrendelések hiánya miatt sorra bocsátják el a speciálisan és drága forinton kiképzett munkatársaikat, a géppa rkot kiárusítják, és lassan úgy fognak járni, mint a Malév és munkavállalói. Kérdezem államtitkár urat, hogy mi lesz a magyar hajózás sorsa. Szintén a Malév sorsára kerül? Várom megtisztelő válaszát. (Taps a Jobbik soraiban.) ELNÖK (dr. Ujhelyi István) : Fó nagy János államtitkár úr válaszol a kérdésre. DR. FÓNAGY JÁNOS nemzeti fejlesztési minisztériumi államtitkár : Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! Engedje meg, hogy a rendelkezésemre álló két percet is kétfelé bontsam, mert ön a magyar hajózást kérdezte, az a Mahart, ami vagy egy évtizede megszűnt, illetve azok a kisebbnagyobb hajózási cégek, amelyek ma is működnek. Tehát egyik dolog a hajó, ami úszik, a másik pedig a víz, ami folyik. Kérdésének lényege a vízre vonatkoz ik, tehát magára a Dunára, ami nem a magyar hajózás, hanem az egész európai hajózás ügye. Magyarország az uniós csatlakozással 250 centi plusz mínusz 10 százalék átlagos vízmélységet vállalt biztosítani, és ahogy ön a kérdésében is emlí tette, ezt 2013ra teljesítenünk kell. Ezt tudomásul véve és felismerve ma Magyarországon a vízügyi hatóságok 31 helyen jelöltek ki folyamkotrási lehetőséget, tehát olyan hagyományos folyamszabályozási módszert, amely nem érinti alapvetően a Duna medrének ökológiai sorsát, és amely lehetőséget ad arra, hogy Magyarország ezen uniós kötelezettségének eleget tesz. Tökéletesen igaza van abban, hogy a szélsőséges időjárás sajnos alapvetően befolyásolja a vízhozamot. A Duna középeurópai mederszakaszán a három na gy gázlóvidéken túlmenően valóban további 28 helyen van kotrási terület kijelölve, de ez a feltétel jelenleg nem mindig adott. Az ehhez szükséges vízjogi engedélyek elkészültek, ezeken a folyamszabályozási munkálatokat előirányozták.
