Országgyűlési Napló - 2012. évi tavaszi ülésszak
2012. február 21 (165. szám) - A devizakölcsönök törlesztési árfolyamának rögzítéséről és a lakóingatlanok kényszerértékesítésének rendjéről szóló 2011. évi LXXV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Lezsák Sándor): - SIMON GÁBOR, az MSZP képviselőcsoportja részéről:
474 így ez a megtakarítani tudók mellett azoknak jelent átmenet i könnyítést, akik enélkül a közeljövőben hitelükkel bedőlnének. Egy mértékadó gazdasági szaklap 700800 ezerre becsüli azoknak a devizahiteleseknek a számát, akik nem tudtak végtörleszteni, a már bedőlt lakáshitelesek száma pedig ugyancsak az ő számításai k szerint mintegy 150 ezer, az utóbbiak helyzete teljesen bizonytalan. A törleszteni tudók közül sokaknak valószínűleg segít az árfolyamgát új szabályozása. Álláspontunk szerint a bankok és az állam által vállalt 330 milliárd forintos teher azoknak segítet t, akik enélkül is talpon maradtak volna, az igazán segítségre szorulók helyzete azonban nem javult ezen intézkedések során. A decemberi megállapodás ellenére a kormány nem igyekezett benyújtani az árfolyamgátra vonatkozó törvényjavaslatot, feltételeztük m i akkor parlamenti ellenzékként, hogy a törvényt alapos előkészítő munka előzi meg, azonban nem így történt. A kormány sajnos másfél éves késésben van ismét. Ez a javaslat sem jelent átfogó segítséget a bajbajutottaknak, hiányoznak azok a megalapozó háttér tanulmányok, és hiányoznak, ugyancsak ismételten elmondhatjuk, sokadszor, az érdekvédelmi szervezetekkel való konzultáció eredményekénti, ezt kiegészítő elképzelések. Nem látjuk tükröződni azokat a javaslatokat, amelyeket egyébként a frakciónk már korábban is benyújtott a kedvezményezett és a tényleges megoldásnyújtás igényével az érintetteknek. A kormány megint limitálta azt a kört, amelynek segítséget szeretne nyújtani, ennek ellenére mondjuk mi, a kis segítség is segítség, ezért ahogy azt a bizottsági el őadó már elmondta, frakciónk a bizottsági ülésen is támogatta ezt a javaslatot. Ugyanakkor a Magyar Szocialista Párt parlamenti frakciója többször kezdeményezte a természetes személyek adósságrendezésével kapcsolatos eljárás szabályainak, vagyis a magáncső d jogintézményének bevezetését. Az adósság rendezése törvény által komplex módon tudná segíteni mind a devizahitellel rendelkező adósok, mind a más módon adósságot felhalmozó, fizetésképtelen emberek problémáit. A törvénytervezetet magam is jegyezve 2010 ő szén és 2011 tavaszán már benyújtottuk, de a kormánypárti többség mind a két alkalommal elutasította. Ezeket az indítványokat a kormánypárti többség érdemi ellenérvek nélkül utasította el. Sajnálatos, hogy ígéret van, konkrétum azonban nincs a kormány és a Bankszövetség megállapodásának másik lényeges pontjáról, a törlesztésükkel 90 napon túl elmaradók támogatásáról egyelőre nincs új információ. A decemberi ígéret szerint a devizahiteleiket 2012. március 15. és április 15. között átlagos árfolyamon forintra váltják, majd a tartozás 25 százalékát május 15ig elengedik a bankok. Az egyik feltétele, hogy a fedezetingatlan értéke ne haladja meg a 20 millió forintot. A végtörleszteni képtelen, eddig is nehéz helyzetben lévő 700800 ezer devizahiteles perspektíváj a változatlanul bizonytalan. A mintegy 150 ezer, már bedőlt lakáshiteles problémájának megoldására hivatott Nemzeti Eszközkezelő elviekben már megkezdte működését, de tényleges szerepvállalásának mértéke még homályos. Az árfolyamgát érvényesülésének meghos szabbítása és a kamatterhek bankiállami átvállalása sokak helyzetén természetesen javíthat. Azonban részben éppen a végtörlesztés intézménye okozta befektetői bizalom- és forráshiány miatt is és az unortodox gazdaságpolitika miatt is recesszióba süllyedő magyar gazdaságban, a reálkeresetek csökkenése és a foglalkoztatás romlása következtében sok adós helyzete a jelenleginél is kritikusabbá válhat. Ez a devizahitelüket forinthitellel kiváltókat is súlyosan érintheti, miként a családi kölcsönök okozta terhek et viselőket is. A bankok és az állam összesen mintegy 330 milliárd forintos kiadása azokon segít, akik enélkül is talpon maradtak volna, miközben a segítségre szorulók problémája csak súlyosbodott. Ebből az összegből, a bankok által képzett céltartalékból , minden olyan forrásból, amit eddig a devizahitelezési probléma megoldására fordítottak, nem mi mondjuk, szakértők mondják, szakértők véleménye szerint akár az összes bedőlt hiteles problémáját meg lehetett volna oldani. (10.40)