Országgyűlési Napló - 2012. évi tavaszi ülésszak
2012. február 21 (165. szám) - A devizakölcsönök törlesztési árfolyamának rögzítéséről és a lakóingatlanok kényszerértékesítésének rendjéről szóló 2011. évi LXXV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Lezsák Sándor): - SIMON GÁBOR, az MSZP képviselőcsoportja részéről:
472 2012. január végén járt le a határidő a kedvezményes áron történő végtörlesztésre. Ezzel lezárult a rendkívüli alkalom a devizahitelesek adósságcsapdából való kiszabadulására. Úgy tűnik, hogy mintegy 160 ezer embernek sikerült kedvezményes árfolyamon rendezni az adósságát, arról a sok ezer főről pedig, akiknek a végtörlesztésük meghiúsul, nincs pontos, számszerű adat. A fizetési határidő megkurtítása és a bankok packázása azonban pont azok számára vált kedvezőtlenné, akik a leginkább rászorultak voltak a segítségre. A múlt év őszé n bevezetett, kedvezményes árfolyamon történő végtörlesztés számára a kormányzat eredetileg február végéig szabta a határidőt, menet közben azonban január végére módosította, meghiúsítva ezzel soksok ingatlan adásvételét, amelyek bevételéből szerették vol na a tulajdonosok az adósságaikat rendezni. A PSZÁF adatai alapján 2011. szeptember 29től 2012. január 30ig több mint 100 ezer darab devizaalapú ingatlancélú kölcsönt végtörlesztettek fix árfolyamon a kereskedelmi bankoknál, a szövetkezeti hitelintézetek nél és a pénzügyi vállalkozásoknál. További 20 ezer szerződés esetében az ügyfelek január 30ig igazolták a szükséges fedezetet, február végéig így összesen mintegy 160 ezer lakossági hitelszerződés zárulhat fix árfolyamú végtörlesztéssel. A már teljesítet t végtörlesztések piaci árfolyama 1073 milliárd forint volt, 2012. január végéig azonban az ügyfeleknek csak 776 milliárd forintot kellett kifizetniük. A bankok vesztesége ezzel megközelítette a 298 milliárdot. A fedezetüket igazoló további ügyfelek piaci árfolyamon még további 145 milliárd forintnyi devizaalapú hitelt kívánnak végtörleszteni. A már kifizetett fix árfolyamú végtörlesztések 96 százaléka a svájcifrankalapú ingatlancélú hitelhez kötődött, az euró- és a japánjenalapú kölcsönök száma mindössze 1689, illetve 3302 darab volt. A végtörlesztés kapcsán visszafizetett ingatlanhitelek átlagos fix összege a végtörlesztési árfolyamon 5,5 millió forint volt, ami a felügyelet szerint is jelzi, hogy kifejezetten alacsony összegű, 23 millió forintos hitele ket is tömegesen végtörlesztettek. A bankoknál, a takarékszövetkezeteknél és a pénzügyi vállalkozásoknál összességében a teljes devizahitelállomány mintegy 19 százalékát fizették vissza. Az ügyfelek 74 százaléka nem vett igénybe forinthitelt a devizatarto zások végtörlesztésére. Az eredményekből látszik, hogy sokan éltek a végtörlesztés lehetőségével. Az csak hab a tortán, hogy a Nemzeti Adó- és Vámhivatal nem végezhet vizsgálatot arra vonatkozóan, hogy a tehetősebb végtörlesztők milyen forrásból fedezték a hitelüket. De mi lesz azokkal a hitelesekkel, kérdezem én, akik ebből a körből kimaradtak? Mi lesz azokkal a közszférában dolgozókkal, akiknek munkáltatói kölcsön helyett első körben csak miniszterelnöki levél jutott? Amikor már megint úgy tűnt, hogy mind en kötél szakad, 2011. december 15én a Magyar Bankszövetséggel - úgy, ahogy azt hallottuk - kötött megállapodás értelmében a kormány előállt egy újabb ötlettel, az árfolyamgáttal. (10.30) Nézzük az előttünk lévő javaslat részleteit! Néhány elemét már á llamtitkár úr és a kormányzati vezérszónok úr is elmondott, szeretnék én is néhány elemére utalni. A devizakölcsönök törlesztési árfolyamának rögzítéséről és a lakóingatlanok kényszerértékesítésről szóló törvénymódosítási javaslat szerint az ügyfelek 2012 végéig kezdeményezhetik az árfolyamgát új rendszerébe történő belépést a devizakölcsönt folyósító hitelintézetnél. Az árfolyamgát lehetőségét a lakóingatlanra kötött pénzügyi lízingszerződéssel rendelkezők is igénybe vehetik, nagyon helyesen. Az árfolyamrö gzítésre 60 hónapig, de legfeljebb 2017 júniusáig lesz lehetőség, a törvényjavaslat lehetőséget biztosít arra is, hogy 3 év elteltével az ügyfél kezdeményezze az árfolyamrögzítés megszüntetését. A pénzügyi intézmények a svájci frank esetében 180 forint/svá jci frank, az euró esetében 250 forint/euró, a japán jen esetében pedig 2,5 forint/jen árfolyamot alkalmaznak a rögzített árfolyam időszakában. A devizakölcsön havi törlesztőrészletének árfolyamgát feletti részéből a kamatrészt elengedik, a hiteladósoknak csak a törlesztőrészt kell majd megfizetni a gyűjtőszámlahitelre vonatkozó szabályok szerint. Az kezdeményezheti az árfolyamgátrendszerbe való belépést, aki legkésőbb a
