Országgyűlési Napló - 2012. évi tavaszi ülésszak
2012. február 21 (165. szám) - A devizakölcsönök törlesztési árfolyamának rögzítéséről és a lakóingatlanok kényszerértékesítésének rendjéről szóló 2011. évi LXXV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ROGÁN ANTAL, a Fidesz képviselőcsoportja részéről:
467 Tisztelt Országgyűlés! Most a vezérszónoki felszólalásokra kerül sor 2020 perces időkeretben. Ezek közben kétperces felszólalásokra nincs lehetőség. Megadom a szót elsőként Rogán Antal képviselő úrnak, a Fidesz képviselőcsoportja vezérszónokának. ROGÁN ANTAL , a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Azt gondolom, hogy az előttünk fekvő törvényjavaslat újabb lépés abba az irányba, hogy a Magyarországon kialakult devizaadósságokat lépésről lépésre rendezni tudjuk. Itt természetesen érdemes emlékezte tni arra, hogy a devizaadósok helyzetének kialakulása milyen formában is történt az elmúlt években. 2002 és 2010 között zajlott le Magyarországon az a devizaeladósodási folyamat, aminek sajnos a magyar családok is jelentős részben áldozatul estek. Ebben az időszakban a forinthitelek helyett elharapóztak a különféle devizaalapú konstrukciók, elsősorban a svájci frank, az euró, illetve részben a japán jen alapon történő hitelnyújtások. Volt ilyen természetesen fogyasztási eszközök, tartós fogyasztási cikkek f ormájában, a gépkocsiktól kezdve a különféle televíziókig, hűtőkig bezárólag, de nyilvánvalóan a legfájdalmasabb a lakáshitelek területén a devizaadósságok, illetve a devizahitelek megjelenése, hiszen azoknak a kockázatai a mindennapi megélhetést, a lakhat ás biztonságát veszélyeztették. Sokat beszéltünk ebben a Házban arról, hogy kit és milyen mértékben terhel ezért felelősség. Nem szeretném ezt most újból elölről kezdeni, azt mindenesetre tényként érdemes leszögezni, hogy azokban az esztendőkben nem történ t semmi olyan korlátozó intézkedés, ami részben korlátozta volna a devizahitelek elterjedését, másik oldalról felhívta volna az ezzel kapcsolatos kockázatokra a figyelmet. Jó néhány másik ország a környezetünkben tett ilyen lépéseket. Azt gondolom, hogy eb ből okulva még egyszer ezt a helyzetet Magyarországon nem szabad előállítani. Ebből az következik, hogy szükség van azokra a lépésekre, amelyeket ez a parlament, illetve a kormánypárti többség elkezdett az elmúlt években; nagyon sok lépésben bírva az ellen zék támogatását, amit értelemszerűen köszönünk, más lépésekben természetesen van vita közöttünk, de mi azt gondoljuk, hogy ezekre is szükség volt. A teljesség igénye nélkül felsorolnám azért ezeket azok számára, akik a mai vitát hallgatják, hiszen ez a tör vényjavaslat és az ebben foglalt intézkedések csak egy lépést jelentenek egy sorozaton belül. Az első ilyen lépéssorozat az volt, hogy azokat a szabályokat, amelyek hiányoztak 2002 és 2010 között, azokat a kormány, illetve a parlament meghozta. Elsőként a devizahitelezés gyakorlati tilalmát bevezettük Magyarországon. Azt gondolom, hogy erre lényegesen korábban lett volna szükség. Legkésőbb 20062007ben, amikor már ennek a valós veszélyei igen erőteljesen látszottak. A másik ilyen lépés az volt, hogy a bank és az ügyfél viszonyának szabályozása elkezdődött. Kósa Lajos képviselőtársammal terjesztettük elő azt a törvényjavaslatot, amely e téren világos és egyértelmű szabályokat vezetett be. Megszüntette az ügyfelek kiszolgáltatottságát, megszüntette az egyolda lú szerződésmódosítás korábban a bankok részéről meglévő lehetőségét, kamatszabályozást vezetett be, és több olyan intézkedést léptetett életbe - például a kedvezményes előtörlesztés lehetőségét, a költségek maximalizálását, a költségszámítás módjainak bev ezetését , ami, azt gondolom, mindmind az ügyfelek védelmét szolgálta. Ezt követően került sor az első olyan lépésekre, amelyek, azt gondolom, már a rendezés, a helyzet rendezésének irányába mutattak. Először is a kormány viszonylag hosszú időre bevezett e Magyarországon a kilakoltatási tilalmat, és felfüggesztette az árverezések lehetőségét, és elkezdtük a tárgyalásokat a Bankszövetséggel egy olyan konstrukció kialakításáról, amelyben a mi számunka voltak rögzített elvek.