Országgyűlési Napló - 2012. évi tavaszi ülésszak
2012. február 21 (165. szám) - A devizakölcsönök törlesztési árfolyamának rögzítéséről és a lakóingatlanok kényszerértékesítésének rendjéről szóló 2011. évi LXXV. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Lezsák Sándor): - KOSZORÚS LÁSZLÓ, a gazdasági és informatikai bizottság előadója:
464 szerint nem haladhatja meg a háromhavi BUBOR értékét, a közszféra dolgozói kamattámogatást igényelhetnek. A kamattámogatás mértéke az eltartott gyermekek számától fog függeni, a részletszabályokat kormányrendelet határozza majd meg. A gyűjtőszámlahitelhez kapcsolódó kamattámogatást minden közszférában dolgozó hiteladós igényelheti. Azok a közszférában dolgozók , akik az év végéig bejelentkeztek, és jogosultak lettek volna a végtörlesztésre, egyszeri, vissza nem térítendő támogatást igényelhetnek, ha belépnek az árfolyamgát rendszerébe. A támogatás megegyezik a február és a gyűjtőszámlaszerződés megkötése, de le gkésőbb július 1je között esedékes, a rögzített árfolyamot meghaladó törlesztőrészlet összegével. Tehát ez arról szól, hogy lényegében úgy kell tekinteni, hogy ezzel a devizahiteladósok olyan helyzetbe kerülnek, mintha már 2012 februárjától az árfolyamgá t védelme alatt törlesztettek volna. A kedvezmények elszámolását és az igénylést a hitelezők végzik, az elszámolás részletszabályait ugyancsak kormányrendelet fogja meghatározni. Tisztelt Országgyűlés! A törvényjavaslatban szabályozott árfolyamrögzítést ke dvező feltételeire való tekintettel várhatóan a devizahiteles adósok döntő többsége igénybe fogja venni, már azok, akik egyébként az előtörlesztéssel nem kívántak vagy nem tudtak élni. A kormány bízik abban, hogy ezen kedvező konstrukció, illetve az erre v onatkozó információk eljutnak az érintettekhez, az árfolyamgát új rendszere így reményeink szerint jelentős mértékben járul hozzá majd a devizahitelesek problémáinak enyhítéséhez. Itt hívnám fel az Országgyűlés figyelmét, hogy való ban egy hosszú, többlépcsős, több állomással rendelkező út végéhez értünk, vagy ha nem is a végéhez, az egyik legjelentősebb, és ma már azt mondhatjuk, hogy szinte az összes devizahiteles számára elérhető, érzékelhető segítséget tud nyújtani a kormányzat, nem kevés állami forrást fölhasználva, de ugyanakkor ennek az árfolyamrögzítésnek, ennek a könnyítésnek a költségeit részben - nagyobb részben - a bankokra ráterhelve tud segíteni több százezer magyar családon. Kérem az Országgyűlést, hogy támogassa a törv ényjavaslatot. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.) ELNÖK (Lezsák Sándor) : Köszönöm az expozét, államtitkár úr. Tisztelt Országgyűlés! Most a bizottsági álláspontok ismertetésére kerül sor, a napirendi ajánlás szerint ötöt perces időkeretben. Elsőként megadom a szót Koszorús László képviselő úrnak, a gazdasági és informatikai bizottság alelnökének. Öné a szó, alelnök úr. KOSZORÚS LÁSZLÓ , a gazdasági és informatikai bizottság előadója : Köszönöm szépen a szót, elnök úr. A devizakölcsönök törlesz tési árfolyamának rögzítéséről és a lakóingatlanok kényszerértékesítésének rendjéről szóló 2011. évi törvény módosításáról szóló T/5842. számú törvényjavaslatot a gazdasági bizottság február 13ai ülésén tárgyalta. Az előterjesztés célja a Bankszövetség és a kormány közötti, a tavalyi év december 15én kötött megállapodás, közkeletű nevén az árfolyamgátkonstrukcióra vonatkozó jogszabálymódosításoknak a jogszabályba való átültetése. Ez a megállapodás legfontosabb elemeiben természetesen az előző, úgyneveze tt gyűjtőszámlakonstrukcióra épült, azonban kiterjeszti, illetve megerősíti azt, mégpedig a következő legfontosabb pontokon. Lehetőség lesz rögzített árfolyamú törlesztésre az előtörlesztés alapján, nem csupán három, hanem öt évig. Erre 2017. június 30ái g lenne lehetőség, amennyiben az Országgyűlés nemsokára elfogadja - bízunk benne - a javaslatot. Ez azt jelenti, hogy a konstrukcióba belépő korábbi devizahitelesek, illetve devizahitelesek hosszabb ideig számíthatnak egy stabil havi törlesztési környezetr e. A javasolt módosítás egy másik nagyon fontos eleme, hogy az előző konstrukcióval ellentétben a gyűjtőszámlára kerülő összeg egy részét a Bankszövetség és az állam átvállalja. Ez a rész egészen
