Országgyűlési Napló - 2012. évi tavaszi ülésszak
2012. május 21 (192. szám) - Egyes törvényeknek és törvényi rendelkezéseknek a jogrendszer túlszabályozottságának megszüntetése érdekében szükséges technikai deregulációjáról szóló törvényjavaslat részletes vitájának lezárása - Napirenden kívüli felszólalók: - MAGYAR ZOLTÁN (Jobbik):
4486 Tisztelt Országgyűlés! Napirendi pontjaink tárgyalásának végére értünk. Most a napirend utáni felszól alások következnek. Napirend utáni felszólalásra jelentkezett Magyar Zoltán, a Jobbik képviselője: “Mi lesz veled, vidék?” címmel. Képviselő úr, öné a szó, ötperces időkeretben. (22.20) MAGYAR ZOLTÁN (Jobbik) : Köszönöm a szót, elnök ú r. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Már megszokhatták, hogy hétről hétre itt a napirend utáni sorozatomban a magyar vidék egy korábbi nagy alakjáról vagy egy olyan szakmai múltat felmutató emberéről mondok egypár gondolatot, akinek munkássága, úgy gondolom, hogy mindegyikünk számára példaértékű lehet és követendő. Ma is így lesz ez. Báldy Bálintról szeretnék néhány gondolatot elmondani. 1896. február 26án született Baján. A gimnázium elvégzése után oda járt, ahová én is, jómagam a magyaróvári gazda sági akadémiára, így különösen kötődik hozzám személye, itt szerzett diplomát. Első munkahelye egyébként Somogy vármegyében volt egy állami gazdaságban, ahol felügyelői státusban volt, később pedig a gödöllői baromfitenyésztő intézethez osztották be. 1934ben az intézmény vezetőjének nevezték ki. Kinevezésével egyébként az intézmény komoly fejlődésnek indult, hiszen szakmai tudása, tehetsége, szervezőképessége és lelkesedése elősegítette, hogy a pénzzel és személyzettel gyéren ellátott intézmény eredményese n működő kutatóintézetté válhasson. A kisállattenyésztés hazai fejlesztése volt fő célkitűzése, ezen belül is kiemelten a baromfi- és libanemesítéssel foglalkozott, másodsorban pedig a haltenyésztés érdekelte. Halastavakat létesített, ahol húsz éven át a s üllőtartás és szaporítás különböző módszereivel kísérletezett. Prémesállattenyésztő részleget is létrehozott, emellett a haszongalambtenyésztéssel és a gyakorlati méhészettel is sokat foglalkozott. Báldy Bálint a hazai kisállattenyésztés alapos ismerete mellett külföldön, többek között Ausztriában, Dániában, Hollandiában és Németországban gyűjtött tapasztalatokat. Nevéhez fűződik a baromfikeltető gépek elterjesztése; Kecskeméten állították fel az első keltetőállomások ősét. Báldy számos baromfitenyésztő szakembert képzett ki a gödöllői intézetben is. A tervgazdálkodás hazai beindításában is kihasználták szervezőképességét és szakmai tudását, így a kísérleti, az állami és a célgazdaságokban, a termelőszövetkezetekben létesített nemesítő és szaporító baromf itenyésztelepeken végzett komoly és elévülhetetlen munkát. Tenyésztői tevékenységében talán a legfontosabb eredmény az volt, hogy 25 év munkával sikerült kinemesítenie a sárga, a kendermagos és a fehér színváltozatokban a magyar tyúktípust. Egyébként a sá rga típusnak mind a mai napig Mosonmagyaróváron van a fajtafenntartó telepe, amit jómagamnak is jó néhány alkalommal volt szerencsém meglátogatni. Szakirodalmi munkássága is jelentős. Több, széles körben elterjedt és további kiadásokat megért könyveket írt . Egyik fő műve A baromfi tenyésztése című könyve, amit egyébként nemcsak szakmai körökben, de a magántermelők is, háztáji tenyésztők is szívesen olvasgatnak mind a mai napig. Számtalan cikke és tanulmánya jelent meg a szaklapokban, sőt, a rádióban is gyak ran tartott ismeretterjesztő előadásokat. Legnagyobb kitüntetése az 1960ban megkapott Kossuthdíj III. fokozata, amelyet a baromfitenyésztés terén három évtizedes munkássága során elért kiváló eredményeiért kapott. Igazi hivatástudatú, lelkes oktató volt, szervezője és fejlesztője a saját szakterületének, aki számára az ügyeivel való foglalkozás saját bevallása szerint is örömet adott neki. Sajnos 1971. szeptember 26án, Baján hunyt el, ami úgy gondolom, hogy nagy veszteség volt mind a szakmának, mind pedi g az őt ismerő kollégáknak.
