Országgyűlési Napló - 2012. évi tavaszi ülésszak
2012. május 21 (192. szám) - Egyes törvényeknek és törvényi rendelkezéseknek a jogrendszer túlszabályozottságának megszüntetése érdekében szükséges technikai deregulációjáról szóló törvényjavaslat részletes vitája - DR. SCHIFFER ANDRÁS (LMP): - ELNÖK (Jakab István): - SZÁVAY ISTVÁN (Jobbik):
4449 rendelkezést. Miről van szó? - akkor engedjék meg, hogy ezt kicsit részletesebben kifejtsem önöknek. Az eredeti javaslat, tehát a nemzetiségi törvény - és nem is kívánok más pontokhoz ho zzászólni egyébként - 95. § (1) pontja úgy fogalmaz jelenleg, amit a képviselő úr módosítani kíván, hogy a testület üléséről jegyzőkönyvet kell készíteni - mármint a nemzetiségi önkormányzat üléséről ; a jegyzőkönyvet magyar nyelven és az ülésen használt tárgyalási nyelven is el kell készíteni, a két nyelven készített jegyzőkönyv mindegyike hitelesnek tekinthető. Amikor decemberben volt a szóban forgó törvény vitája, akkor én magam is kritika tárgyává tettem egyébként ezt a bekezdést, amit önök nem voltak hajlandóak módosítani, méghozzá azért, mert éppen maguk a nemzetiségi önkormányzatok vezetői, köztük konkrétan, ha jól emlékszem, a szlovénok és a szlovákok tették ennek a pontnak a hibásságát szóvá. Amikor annak a törvénynek a vitájára készültünk, akkor s zámos nemzetiségi vezetővel egyeztettünk és kértük ki a véleményüket, és azt mondták ezek a nemzetiségi önkormányzati képviselők, hogy számukra okozna nehézséget, ha kötelezően elő lenne írva, hogy az ülésen használt nyelven is el kelljen a magyar mellett a nemzetiségi önkormányzatok ülésének a jegyzőkönyveit készíteni. Egyrészt azért, mert sok esetben magyar nyelven zajlik maga az ülés vagy részben magyar nyelven, de ami ennél nagyobb probléma vagy kicsit érdekesebb ezen kisebbségek, de akár más kisebbsége k esetében is, az az, hogy az ülésen nem irodalmi nyelvet használnak a magyarországi szlovénok, főleg a szlovákok döntő többsége, nem a szlovén vagy a szlovák irodalmi nyelvet használja, hanem annak valamilyen békési, bácskiskuni, borsodi vagy Pest környé ki tájszólását, amely nyelven, mondjuk, elkészíteni egy jegyzőkönyvet már problémás lehet. Ennél talán még problémásabb lehet egyébként, mondjuk, irodalmi szlovák nyelven ennek a jegyzőkönyvét elkészíteni. Akkor tehát éppen az érintettek azt kifogásolták, hogy ne legyen előírva az, hogy kötelező a jegyzőkönyvet elkészíteni magyarul is és az ülés nyelvén is, hanem pont azt javasolták - és mi is erre nyújtottunk be módosító javaslatot , hogy legyen elég kötelezően csak a magyar nyelvű jegyzőkönyveknek a hasz nálata előírva, amellé egyébként természetesen készíthetnek a saját nyelvükön is ugyanúgy hitelesített jegyzőkönyvet. Ezt a pontot éppen egy másik irányba módosítják - nem értem, hogy miért, nagyon kíváncsi vagyok az államtitkár úr válaszára , méghozzá ol yan formában, hogy a jegyzőkönyvet az ülésen használt tárgyalási nyelven vagy testületi döntés alapján magyar nyelven kell elkészíteni. Látszólag tehát egy könnyítésről van szó, nem kötelező kétnyelvű, elég egynyelvű jegyzőkönyvet is készíteni, de éppen ne m abba az irányba mozdultak el, amilyenbe az érintettek szerették volna, tehát hogy csak a magyar nyelvű jegyzőkönyvezés legyen kötelező, és emellé lehet nemzetiségi nyelven is jegyzőkönyvet elkészíteni. Hanem ez a módosító javaslat azt irányozná elő, hogy kötelező az ülésen használt tárgyalási nyelvet alkalmazni, vagy testületi döntés alapján lehet magyar nyelven is elkészíteni ezt a jegyzőkönyvet. Ez az egyik probléma a javaslattal. A másik pedig, hogy egy elvi felvetésem azért ezzel kapcsolatban hadd leg yen. Akik ezt a vitát végigkövették vagy ismerik a Jobbik ezzel kapcsolatos álláspontját, pontosan tudják, hogy mindenhol szószólói voltunk a szabad nemzetiségi nyelvhasználatnak, akár ennek a törvénynek a megszavazásakor, akár bármilyen alkalommal, amikor egyáltalán nemzetiségi jogok a parlamentben szóba kerültek, a Jobbik ezzel kapcsolatban mindig a szélesre nyitott jogok pártján állt. Azt azonban nem tartom és nem tartjuk elfogadhatónak, hogy egy választott testület, amely bizonyos irányítási funkciókkal bír az államigazgatáson belül, bizonyos szempontból költségvetéssel rendelkezik, ne legyen kötelező számára az ülések jegyzőkönyveinek a magyar nyelven való elkészítése. Azért mégis Magyarországon vagyunk, Magyarországon a magyar a hivatalos nyelv; úgy go ndolom, hogy egy kisebbségi önkormányzatnak is, akár a későbbi kutathatóság, a felhasználhatóság, a később adódó értelmezési problémák kiküszöbölése végett igenis legyen kötelező. Ha ez nem is minősül közokiratnak, nem tudom, mi ennek a pontos meghatározás a, de úgy gondolom, hogy egy olyan
