Országgyűlési Napló - 2012. évi tavaszi ülésszak
2012. február 20 (164. szám) - Napirenden kívüli felszólalók: - ELNÖK (Jakab István): - MAGYAR ZOLTÁN (Jobbik):
444 Napirenden kívüli felszólalók: ELNÖK (Jakab István) : Tisztelt Országgyűlés! A mai napirendi pontjaink tárgyalásának végére értünk. Most a napirend utáni felszólalások kö vetkeznek. A mai napon napirend utáni felszólalásra jelentkezett Magyar Zoltán képviselő úr, a Jobbik képviselőcsoportjából. Megadom a szót ötperces időkeretben. MAGYAR ZOLTÁN (Jobbik) : Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Napirendi utáni felszólalásso rozatomban arra teszek kísérletet, hogy a mezőgazdaság, tágabban értelmezve az egész magyar vidék életében fontos szerepet betöltő személyeket mutassak be, állítsak emléket munkásságuknak itt, a nemzet templomában is. Ezt nemcsak azért tartom fontosnak, me rt ma a magyar vidék önhibáján kívül kivéreztetett állapotban vívja haláltusáját, hanem azért is, mert a sorozatban bemutatott személyek korukat megelőző szakmai munkájukkal elévülhetetlen érdemeket szereztek, illetve a Jobbik programját is átitatják a vid éki lét és a föld szeretetét hangsúlyozó gondolatok. (23.40) Cserháti Sándor 1852. szeptember 14én egy régi nemesi családban született Győrött. Reáliskolai tanulmányainak egy részét ugyanitt, a felsőbb osztályokat pedig Pozsonyban végezte. A szokásnak meg felelően, mielőtt az óvári akadémiára ment volna, két éven át gyakornokoskodott az egyik dunántúli uradalomban. Ezt követően elvégezte a Magyaróvári Gazdasági Felsőbb Tanintézetet, ahol kitűnő bizonyítványt szerzett, később a HalleWittenbergi, majd a lip csei egyetemen folytatta a tanulmányait. Ezekről a tanulmányi utakról visszatérve, 23 éves korában nevezték ki a Magyaróvári Gazdasági Akadémia tanársegédjévé. Olyan jól megállta a helyét, hogy már három év után tanárrá léptették elő, egyúttal pedig megbíz ták az akadémia kísérleti telepének vezetésével, hat év múlva pedig már a növénytermesztés professzorává is kinevezték. Élete arra a korszakra esett, amikor az évszázadokon át külterjes magyar mezőgazdaság a fejlődés, a belterjesedés útjára lépett. Cserhát i nagy részt vállalt az ezzel kapcsolatos feladatokból: szívósan küzdött, kortársai azt írták róla, hogy szinte égett a keze alatt a munka, új módszereket vezetett be a termelésben, az oktatásban és a kutatásban. A háromféle tevékenység szoros összhangját igyekezett kialakítani. Elvéhez tartozott, hogy a kísérletekből levonható következtetéseket tanítványain keresztül a termelésben érvényesítette. Gyakran figyelmeztette hallgatóit, hogy ne neki, hanem az igazolt eredményeknek higgyenek. Cserháti kiemelkedő tagja volt az úgynevezett nagy tanári karnak is. Mint oktató az előadott tárgy világos és logikus kifejtésével tűnt ki tanártársai közül. Előadásaiban közérthetőségre törekedett, okfejtéseit pedig mindig a közönsége szelleme színvonalához igazította. Azt í rták róla, hogy páratlan erejű vitatkozó volt, aki egy pillanat alatt fején találta a szöget, vitapartnereit gyakran hagyta zavarban. Tanítványai azonban becsülték és szerették, hallgatói szinte az első perctől tisztában voltak azzal, hogy valamennyi szakm ai tétele, állítása mögött szilárd gyakorlati tapasztalatok húzódnak. Nagyon gondot fordított az egész szakoktatási rendszer megformálására, elgondolásait egy tanulmányban “Mezőgazdasági szakoktatásunk reformja” címmel foglalta össze. Az agrártudomány teré n érdeklődése elsősorban a növénytermesztésre, a talajművelésre és az ezekkel szorosan összefüggő talajerőpótlás kérdésére terjedt ki. A termelés hathatósabb támogatása, fejlesztése, a mind sürgetőbb tennivalók érdekében igen következetesen szállt síkra eg y országos hatáskörű növénytermesztési kísérleti állomás létrehozása mellett. Törekvéseit csakhamar siker koronázta: 1891ben Magyarországon megalakult az Országos Növénytermelési Kísérleti Állomás, amelyet a miniszter döntése alapján Cserháti vezetett. Kí sérletei széles körben vizsgálták a műtrágyázási, silózási és különböző növénytermesztési módszereket, amelyek egytől egyig úttörő jellegűek voltak a mezőgazdasági kutatásban. Tapasztalatait és tudományos vizsgálódásait több műben foglalta össze. A gabonaf élék termesztése
