Országgyűlési Napló - 2012. évi tavaszi ülésszak
2012. május 21 (192. szám) - Farkas Gergely (Jobbik) - az emberi erőforrások miniszteréhez - “Miért nem lép fel a kormány a diákmunkarendszerben tapasztalható visszaélések ellen, és nyújt megfelelő védelmet a sokszor munkaadók által kizsigerelt diákmunkásoknak?” címmel - ELNÖK (dr. Latorcai János): - DR. CSÉFALVAY ZOLTÁN nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár:
4383 még tanulmányaikat folytató diákok kénytelenek munkát vállalni, hogy magukat legalább részb en eltartsák, és így családjuk helyzetén is javítsanak. A diákmunka témája most azért is különösen aktuális, mert az előttünk álló nyári szünetben több tízezer fiatal vállal majd munkát. Azt is meg kell említenünk, hogy a kormány új felsőoktatá si koncepciója is abba az irányba mozdul el, hogy az egyetemistáknak vagy főiskolásoknak a tanulmányaik finanszírozásához, a tandíj kifizetéséhez komoly összegeket kell előteremtenie. Önök erre az esetre cinikusan a diákhitelt 2t javasolják, de a korábbi eladósodások miatt, például amit a devizahitelesek esetén láthattunk, nagyon sokan jogosan félnek ettől, és érthető módon nem akarják milliós adóssággal kezdeni az egyetem utáni életüket. Számukra így szintén csak a diákmunka marad, ha nem akarnak lemondan i a diploma megszerzéséről. Láthatjuk tehát, hogy több tízezer fiatalt érint a diákmunka, olyan fiatalokat, akiket mindenképpen itthon kell tartanunk. A baj csak az, hogy a diákmunka körüli rengeteg probléma megoldása érdekében semmilyen erőfeszítést nem t esz a kormány. Nézzünk néhány konkrét példát! Egy diák más munkát kap, mint amit ígértek neki. Ha ezt nem fogadja el, akkor szerződésszegésért naponta akár több ezer forintot vonnak le a fizetéséből. Egy másik példa: sokszor a fiatalkorú munkavállalóknak n em hagyják hazavinni a szerződést, hogy szüleikkel átolvastathassák. Szintén probléma az órabér megállapítása, ahol nem részletezik, hogy mi az alapbér és mi a teljesítménybér, és csak a hónap végén szembesül a diák a vártnál sokkal alacsonyabb fizetéssel. A modernkori rabszolgatartás jó példája az úgynevezett call centereknél az a gyakorlat, hogy az óránkénti tíz perc szünetet ki sem fizetik, így a fiatalok választhatnak: vagy ledolgozzák a szünet idejét is, vagy annyival kevesebb bért kapnak. De a sort ho sszan lehetne folytatni. A néhány szempontból hasznosnak tűnő, védettséget adó iskolaszövetkezetekkel kapcsolatban is számos kritika érkezett hozzánk. Sokszor az iskolaszövetkezet működését nem indokoló mértékű pénzt vonnak el a diákoktól, így kihasználva azt, hogy a diákok vagy nem tudják, hogy ilyenkor kihez kell panasszal fordulni, vagy nem merik ezt megtenni, mert akkor még ettől a kis bevételtől is elesnek. Tavaly ugyan történt egy újraszabályozása az iskolaszövetkezeteknek, de a gyakorlati rossz tapas ztalatok azt mutatják, hogy továbbra is komoly visszaélések történnek. Sőt, a szegény embert még az ág is húzza, mondhatnánk, mert a kormánynak az az intézkedése, hogy eltörölték az adójóváírást, csak tovább rontotta a diákmunkások helyzetét. A diákok legt öbbjének a kormány által ajánlott bérkompenzációban sem volt részük, így az év eleji adóváltozások csökkentették az amúgy is alacsony bérüket. Tisztelt Államtitkár Úr! Kérdésem mindezek után az, hogy miért nézi tétlenül a kormány, hogy az ország jövője sze mpontjából oly fontos diákokat sokszor rabszolgaként dolgoztassák. Miért nem bírálják felül a korábbi, kiskapukra lehetőséget adó szabályokat, és teremtenek egy átlátható, visszaélésektől mentes diákmunka rendszert? Várom megtisztelő válaszát. (Taps a Jobb ik soraiban.) ELNÖK (dr. Latorcai János) : Köszönöm szépen, képviselő úr. Megadom a szót Cséfalvay Zoltán államtitkár úrnak. Parancsoljon, államtitkár úr! (15.10) DR. CSÉFALVAY ZOLTÁN nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár : Köszönöm a szót. Tisztelt Elnö k Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Úr! Úgy gondolom, abban talán egyetérthetünk, hogy a fiatalok tanulás melletti és/vagy iskolaszüneti munkavégzése nagyon fontos, mert ez elősegíti a munka világába történő későbbi sikeres belépést, a fiatalok már a ta nulás időszakában is munkatapasztalatot gyűjthetnek, és mindez erősíti az öngondoskodást is. Nem véletlen, hogy Magyarországon már 1983 óta működnek iskolaszövetkezetek, ön is említette, ami a diákok nyári időszakban és/vagy tanulmányi időszakban folytatot t szabályozott, legális és ellenőrzött munkavégzésének, foglalkoztatásának szinte a legjobb formája. Az