Országgyűlési Napló - 2012. évi tavaszi ülésszak
2012. február 20 (164. szám) - A magyar nemzeti értékekről és a hungarikumokról szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (Jakab István): - VARGA GÉZA, a Jobbik képviselőcsoportja részéről:
438 Nemcsak egy képzavart akarok most megosztani önökkel, hanem említi is a törvény azt az 510/2006/EK tanácsi rendeletet, amely a különböző élelmiszerekre vonatkozóan határozza meg az eredetvédelmet - földrajzi eredetvédelem és hasonlók , a védett földrajzi indikátorok, az eredetvédett és a hagyományőrzött termékek garanciáját. Ez automatikusan beletartozik a hungarikumokba, írja valahol a törvényjavaslat, de mégis ez több mint a hungarikumok. A hungarikumokat mi itthon tudju k szabályozni, a saját hungarikumbizottságunk tudja eldönteni annak a definícióját, azt, hogy mi tartozzon oda. Minden kiváló termékünk hungarikum lesz, de nem minden hungarikum lesz európai uniós minőségi szempontból is eredetvédett. Valahogy mintha a csú csára még kívánkozna valami, amikor a hungarikumokat mondjuk, mert nem minden hungarikum tudja elérni azt a lépcsőt, és ez egy szűrőként is működik, hogy az alsóbb szintekről minél nagyobb merítés kell. Talán az egyik fideszes képviselőtársam mondta, talán a kulturális bizottságban, amivel nem értek egyet, hogy nehogy túl sok legyen az alapnál. Szerintem az alapnál igenis, a terepen, amikor gyűjtik össze a települések a saját értékeiket, akkor engedjünk meg egy nagyonnagyon nagy merítést, hiszen ez senkine k kárt nem okoz. Viszont valóban, ahogy a miniszter úr is mondta, ez akár közösségfejlesztő erő is tud lenni ezeken a településeken, hogy hadd legyenek ők is büszkék az értékeikre. Nem minden érték fog felkerülni a következő szintre, a magyar értéktárba, é s ami oda felkerült, onnan nem mindegyik lesz majd hungarikum. Hosszan tudnánk mindannyian sorolni, talán egy kicsit ismételve is, hogy mi minden jó ebben a rendeletben, tervezetben, mi mindennel tudunk egyetérteni, azonban megpróbálok néhány különbözősége t vagy esetleg megfontolásra érdemes gondolatot behozni. A bizottság tagjainál azt értem, amikor a miniszter úr mondja, hogy több albizottság lesz, és különböző szakmai albizottságok, de maga a főbizottság - ha most én így nevezhetem, talán a törvény nem h asználja ezt a szót , az a 13 tag, ott a kormány, a különböző tárcák képviselői vannak többségben. Ugyan megemlíti a határon túli magyarokat, a különböző köztestületeket, mint Tudományos Akadémia, Művészeti Akadémia s a többi, de mégis csak a kormány képv iselői vannak többségben. Ez egy picit fölveti azt a veszélyt, és az elmúlt két év erre ad némi okot, hogy kormány közeli forrásokból származó hungarikumok esetleg, amikor versenyezni kell - hogy olyat mondjak, amelyik már nem versenyez, a csabai kolbász m eg a gyulai kolbász , melyik tud felkerülni az értéktárból a hungarikum kategóriába. Jobb volna, ahogy a szocialista képviselőtársam említette, a Hungarikum Szövetség ajánlásait egy picit jobban figyelembe venni, egy picit, hogy úgy mondjam, decentralizál ni a legfelső döntéshozó szervet, legalább paritásosra hozni a kormányzati szerv és a köztestületek közötti arányt. A határon túli magyarok három delegáltjáról beszél, vagy arra tesz javaslatot az előttünk fekvő tervezet. Amikor azt mondja, hogy “határon t úli magyar közösségek”, itt mindenképpen szükséges volna egy pontosabb definíció. Mert akkor most mely közösségek? Nem akarok rémeket látni, és oda politikát keverni, ahol még nincs, de azért a határon túli szervezetek, ha ilyen laza megfogalmazással mondj uk, akkor melyik közeli, milyen beütésű szervezetekről beszélünk? Itt talán meg kellene határozni a MÁÉRT vagy a Kárpátmedencei értekezlet képviselőit vagy küldötteit, hogy ne nekünk, itthon kelljen vitatkozni, hogy ki képviselje a határon túlról, ki dele gálja ezt a három személyt. Az, hogy kormányzati, kormányrendeleti szintre utalja a részletek kidolgozását: nem tudom, tétován mondom, de talán jobb volna, ha országgyűlési törvényjavaslatok formájában történne ez is, természetesen kormányelőterjesztésre, vagy akár tárcaelőterjesztésre. Talán nagyobb rangot adna neki, és mégiscsak kisebb a változtatás esélye, ha az Országgyűlés szabályozza, országgyűlési törvényekben szabályozzuk a részleteket is. A jelölések alkalmazásának - és akkor én is belecsúszok, m iközben egy kerettörvényről van szó, a részletekbe , én azt gondolom, és ezt az élelmiszerekre hadd vonatkoztassam, hogy a jelölésekben óriási tartalékaink vannak. Talán erre utalhatna már a kerettörvény is. Mire gondolok? Arra, hogy az Unióban az élelmis zereknek egységes jelölésük van, és ezeket ott be kell tartani. Ugyanakkor nem EUidegen az, hogy hungarikumtörvényünk legyen, és ha hungarikumtörvényünk van, akkor talán
