Országgyűlési Napló - 2012. évi tavaszi ülésszak
2012. május 21 (192. szám) - Őexc. Irena Degutiene, a litván törvényhozás, seimas elnökének és delegációjának köszöntése - Napirenden kívüli felszólalók: - ELNÖK (Kövér László): - DR. CSÉFALVAY ZOLTÁN nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár:
4360 Előre látható, csak a kormány számára váratlan bukás improvizációhoz vezetett, olyan lépésekhez, amelyek ismételten a fogyasztás és a beruházások csökkenését eredményezik. Magyarország így kapja sorra az öngólokat a Fid esztől, és marad ott, ahová a kormánypárt juttatta az elmúlt két évben: a recesszióban. Az első negyedéves GDPadatok alapján a magyar gazdaság az utolsó – ismétlem: az utolsó - helyen áll az Európai Unió 21 olyan országa között, amelyek már nyilvánosságra hozták ezen adataikat. Magyarországon csökken a reálbér, és Magyarországon nem csökken az államadósság. Tisztelt kormánypárti képviselőtársaim, árulják már el, hány öngólt akarnak még rúgni az országnak, mielőtt észhez térnének. Mi lehet a kiút ebből a zs ákutcából? Joseph Stiglitz Nobeldíjas közgazdász azt írta a napokban, hogy régóta felismert elv, hogy az adók és a kiadások kiegyensúlyozott növelésével ösztönözni lehet a gazdaságot. Ha ilyen programokat sikerül jól megtervezni, adóztatás a jövedelemskál a csúcsán, kombinálva az oktatásra szánt kiadások növelésével, akkor jelentős növekedés érhető el a GDPben és a foglalkoztatásban. Az LMP szerint erre van szükség, egy zöldfordulatra, befektetésre az iskolákba, a kórházakba, a közszolgálatban dolgozók bér ébe és hasonlóképpen megújuló energiaforrásokba és energiahatékonysági beruházásokba. Csökkenteni kell a munkát terhelő közterheket az alsóbb jövedelmi osztályokban, így különösen a járulékokat. Mindez megvalósítható az államadósság növekedése nélkül, ha k idobjuk az igazságtalan és fenntarthatatlan egykulcsos adót, ha a tőkejövedelmeket terhelő elvonásokat a munkával egyenlő szintre emeljük, és a környezetszennyezést visszaszorító zöldadókat vezetünk be. Ez éppen az ellenkezője annak, tisztelt kormánypárti képviselőtársaim, amit önök az elmúlt két évben végrehajtottak, és amely Magyarország gazdasági és társadalmi csődjéhez vezet. De Magyarország Európa jövőjéért is felelős. Az LMP arra kéri a kormányt, hogy lépjen fel egy olyan új növekedési paktum érdekébe n is, amely európai szinten oldja meg a problémáinkat. Egy ilyen új megegyezés elemei lennének az önálló uniós adók, így kiemelten az uniós tranzakciós adó, a spekulatív tőkemozgásokra, nem az állampolgárok egyszerű átutalásaira, közös eurókötvények kibocs átása és befektetés a zöldmunkahelyteremtésbe (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.) Tisztelt Képviselőtársaim! Magyarországnak elege volt az öngólokból. Kezdjenek végre a másik kapura is játszani! Köszönöm. (Taps az LMP soraiban.) ELNÖK (Kövér László) : Válaszadásra Cséfalvay Zoltán államtitkár úrnak adom meg a szót. Parancsoljon! DR. CSÉFALVAY ZOLTÁN nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár : Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képvisel ő Úr! Azt mondja, hogy Európa nemet mondott a megszorításokra. Néhány európai országban a választók valóban változást és választási változást értek el, csak elfelejtették erről értesíteni a piacokat. A piacokat sajnálatos módon nem értesítették erről. Lehe tett látni egyébként a választások éjszakáján, mondjuk, az euró árfolyamának változását, hogy miként reagál erre a piac. Hadd idézzem James Carvillet, aki Bill Clinton amerikai elnöknek volt egykor kampányvezetője, aki azt mondta, hogy amíg korábban elnök ként vagy pápaként szerettem volna újjászületni, addig ma már inkább államkötvénypiacként szeretnék újjászületni - mondta , akkor ugyanis mindenkit rettegésben tarthatnék. Az a döntés, amely előtt az európai kormányok állnak, három tényező között mozog: á llamháztartási stabilitás, vele az adósság csökkentése, a gazdasági növekedés biztosítása és a pénzpiaci bizalom megteremtése. Ebben a háromszögben kell döntéseket hozni jelen pillanatban az európai döntéshozóknak. Egyetértek önnel abban, hogy egy túl erős egyensúlyjavítás, ez esetben kiadáscsökkentés, a másik oldalon akár adóemelések is oda vezethet, hogy a kereslet csökken, a csökkenő kereslet csökkenő GDPhez vezethet, ezután következmény a recesszió, és ugye az a helyzet áll elő, hogy a GDParányos álla madósság nő, vagyis a bizalom vele együtt elvész.
