Országgyűlési Napló - 2012. évi tavaszi ülésszak
2012. május 16 (190. szám) - Az ülésnap megnyitása - A büntető törvénykönyvről szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Latorcai János): - DR. GYÜRE CSABA, a Jobbik képviselőcsoportja részéről:
4233 Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Vendé geink! Nagyon fontos törvényeket fogad el az Országgyűlés az elmúlt két esztendőben, és ennek is az egyik legfontosabb állomásához érkeztünk, a büntető törvénykönyv módosításához. Nyilván a társadalmi viszonyoknak az egyik legfontosabb szabályozó eszköze a büntető törvénykönyv, amely nagyon látványos is, hiszen az egész lakosságot érintik az abban foglalt szabályozások. A modern büntetőjog Magyarországon tulajdonképpen II. József uralkodása idején indult el, aki 1787ben már a Sanctio Criminalis Josephináva l új elveket helyezett le. Ilyen volt a jogegyenlőség deklarálása, a nullum crimen sine lege elv kimondása, valamint - nagyon érdekes 1787ben - a halálbüntetés eltörlése volt, azonban ezt 1790ben II. József visszavonta, tehát rövid ideig élt. 1795ben vo lt egy nagyon fontos törvényjavaslat Magyarországon, amely szankciórendszerének a középpontjában a közmunkán eltöltendő szabadságvesztés állt, azonban ez nem lépett életbe. 1827ben készült egy újabb átfogó törvényjavaslat, ez egy kicsit visszalépés volt a z előző törvényjavaslatokhoz képest, testfenyítő büntetések alkalmazása szerepelt benne, becstelenítő büntetések alkalmazása, a halálbüntetést nagyon széles körben alkalmazták, azonban ez sem lépett életbe, ez is megmaradt a tervezet szintjén. Ugyanúgy, mi nt a következő, a negyedik, az 1843as büntető törvényjavaslat, amelyet már Deák Ferenc neve fémjelzett. Ez a törvényjavaslat is elbukott, részben a királyon, az uralkodón, részben pedig a felsőházon, hiszen ez el akarta törölni a halálbüntetést, és esküdt bíróságot akart Magyarországon bevezetni, és ezek voltak azok, amik elbuktak a felsőházon, míg a börtönügy pedig elbukott a királyon, hiszen magánelzárásos rendszert akartak megvalósítani, amihez új börtönöket kellett volna létrehozni Magyarországon, mégho zzá jó sokat. Mivel ennek nagyon nagy volt a költségvetési fedezeti igénye, ezért az uralkodó ezt nem írta alá. Ez már nagyon modern volt, általános és különös részre tagozódott, bűntettet és kihágást ismert, a szabadságvesztés volt az általános büntetési forma, a halálbüntetés eltörlése is szerepelt benne, relatíve határozatlan szankciórendszert adott volna, a büntetés felső határát rögzítette, az alsó határa a bíró mérlegelésére volt bízva, tehát viszonylag nagy szabadságot adott a bíráknak. (11.40) De am int mondtam, ez is elbukott, és az első magyar nyelvű büntető törvénykönyv az 1878. évi V. törvény volt, a Csemegikódex, amely szintén már nagyon modernnek számított abban a korban Európában is. A bűncselekmények hármas felosztása szerepelt benne, a bűnte tti vétség és a kihágási alakzat, a szándékos és gondatlan bűncselekmény fogalmi elemeit használta végig a törvénykönyv, a bűncselekmények stádiumai közül azonban csak a kísérletet definiálja, az előkészületet nem, ismeri a szűkebb körű halálbüntetést. A s zabadságvesztésnél négy fokozatot ismert: fegyház, börtön, fogház és államfogház. Mint ahogyan már a korábban felszólalók is méltatták, ez nagyon sokáig hatályban maradt, részben az általános rész tekintetében egészen 1951ig, míg a különös rész tekintetéb en pedig 1961ig. Varga István képviselőtársam is elpolemizált rajta, hogy gyakorlatilag pontosan 100 évvel később készült egy átfogó büntető törvénykönyv, amely szinte csaknem ugyanazt a számot kapta, csak egy sorszámmal kisebb, tehát az 1978. évi IV. tör vénycikk, tehát gyakorlatilag a szocializmus közepéig a Csemegikódex érvényben maradt, bár 1908ban, 1928ban és 1948ban novellákban módosították, de alapvetően az egysége megmaradt. Az előttem hozzászólók, illetve az alkotmányügyi bizottságban felszólal ók is kiemelték az új büntető törvénykönyvnek azt az erényét, amelyet most tárgyalunk, és a 2012. évi lesz majd az, amennyiben elfogadásra kerül, márpedig valószínűleg elfogadásra kerül, hogy alapvető garanciális szabályok rögzítve vannak benne, így példáu l a nullum crimen sine lege elve, illetve a nulla poena sine lege elve. Azonban azt látjuk, és ezt nem emelte ki senki, hogy némineműleg változott a törvény tervezete a 2012. februárban benyújtott javaslathoz képest, és ebben a tekintetben is változott, hi szen némineműleg felpuhítja az 1. § (3) bekezdése ezt az elvet, amely kimondja… - a 2. § (3) bekezdése
