Országgyűlési Napló - 2012. évi tavaszi ülésszak
2012. május 16 (190. szám) - Az ülésnap megnyitása - A büntető törvénykönyvről szóló törvényjavaslat általános vitája - ELNÖK (dr. Latorcai János): - DR. VEJKEY IMRE, a KDNP képviselőcsoportja részéről:
4230 Az általános része a tervezetnek szerkezeti felépítésében nagyrészt követi a hatályos Btk.t, hiszen az logikus, időtálló, ezért annak lényegi módosítása nem szükséges. A hatályos Btk. különös részének fejezeti felosztása azonban idejétmúlt, hiszen az alaptörvényt alapul véve a Btk.nak is hangsúlyosabban kell kifejezésre juttatnia a kiemelt, véde tt jogi tárgyak, így különösen az emberi élet, a szabadság jelentőségét. A törvénytervezet záró részében pedig az értelmező, hatályba léptető, hatályon kívül helyező rendelkezések kapnak helyet. A hatályos Btk. általános része alapvetően tehát nem igényel koncepcionális újragondolást, annak dogmatikája kellően kiforrott, gyakorlata pedig természetesen úgyszintén kiforrott. A büntetések és intézkedések rendszere, valamint a büntetéskiszabásra vonatkozó rendelkezések esetében azonban szükségesnek tűnik egy, a jelenleginél koherensebb rendszert kialakító, a kormányzat büntetőpolitikáját tükröző felülvizsgálat. Mivel erről az imént Lukács Tamás képviselőtársam vezérszónoklatában már részletesen szólt, ezért én a vezérszónoklatom súlypontját a Btk. általános rész e helyett a Btk. különös részének újításaira helyezem. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Az új törvénytervezet szerint a Btk. különös része a jelenleginél több, azonban kisebb terjedelmű fejezetekből állna, az egy fejezetek alá tartozó bűncselekmény ek pedig a védett jogi tárgy szempontjából szorosabb kapcsolatot alkotnának. A törvényjavaslat egyidejűleg jelenleg bűncselekménynek minősülő egyes magatartásokat dekriminalizál. Ezek vonatkozásában ugyanis kifejezett jogi álláspontunk az, hogy a büntetőjo gi fenyegetettség fenntartása nem indokolt, ezért a jövőben csak szabálysértési alakzatként kívánjuk szankcionálni. A fentiekre tekintettel nem szerepel az új Btk. különös részében a közszemérem megsértése, a határjelrongálás, a földmérési jel megrongálása , a hamis statisztikai adatszolgáltatás, a gazdálkodó szervezet vezető állású személyének visszaélése, a vásárlók megkárosítása, a beutazási és tartózkodási tilalom megszegése és a sajtórendészeti vétség. Az árdrágítás bűncselekménye, továbbá a számvevőszé ki ellenőrzéssel kapcsolatos kötelezettségek megszegése a tervezet szerint szintén kikerülne az új Btk.ból. A hatályos Btk.hoz képest azonban a törvényjavaslat új bűncselekményként új törvényi tényállásokat is megállapít, továbbá egyes törvényi tényállás okat összevon vagy több további tényállásra bont. Így például kiválik az orvvadászat és az orvhalászás az állatkínzásból. A javaslat összevonja az erőszakos közösülést és a szemérem elleni erőszakot, valamint egységesen a szexuális erőszak megnevezést hasz nálja ezekre az elkövetési magatartásokra. Az új Btk.ban új bűncselekmény lesz például a kényszermunka, a teljesítményfokozó szerrel való visszaélés, az egészségügyi termék hamisítása, a közfeladati helyzettel való visszaélés, a géntechnológiával módosíto tt növényfajokkal kapcsolatos kötelezettség megszegése. Az egyes fejezetek vonatkozásában a törvényjavaslat a Btk. hatályos szabályozásához képest az alábbi fő változásokat vezeti be. Az új Btk. emberiesség elleni bűncselekményekről szóló fejezete az ENSZ által összehívott diplomáciai konferencián 1998. július 17én, Rómában elfogadott, a nemzetközi büntetőbíróság statútuma rendelkezéseire figyelemmel határozza meg e bűncselekményeket. Az új Btk. háborús bűncselekményekről rendelkező fejezete szintén a fentiekben felhívott statútum rendelkezéseivel való összhangban határozza meg a háborús bűncselekményeket. Új tényállásként kerül bevezetésre a tiltott sorozás, a védett tulajdon elleni támadás, az élő pajzs használata, a túlélők megölé sére utasítás és a humanitárius szervezet elleni támadás. Az élet, a testi épség és az egészség elleni bűncselekményeket meghatározó fejezet tekintetében csak kisebb módosításokat hajt végre a törvényjavaslat, úgymint foglalkozás körében elkövetett veszély eztetés tekintetében egyértelművé válik, hogy a bűncselekmény elkövetésének nem feltétele az, miszerint az elkövető a foglalkozását hivatásszerűen folytassa. Bármilyen foglalkozási szabályszegés megalapozhatja a büntetőjogi felelősségre vonást.
