Országgyűlési Napló - 2012. évi tavaszi ülésszak
2012. május 15 (189. szám) - Az egyes egészségügyi tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitájának folytatása - ELNÖK (Jakab István): - DR. GYENES GÉZA (Jobbik):
4175 bármi , akkor az egészségügyi dolgozónak kutya kötelessége látástól Mikulásig, vakulásig elvégezni azokat a tevékenységeket, amihez ő ért, és el kell látni az aktuálisan adódó betegeket, meg akik régen betegek s a többi. Ezt mind megértem, de az önök válsághelyzetértelmezésében van egy olyan válsághelyzet, amiről - hogy mondjam? - nem természeti katasztrófa tehet, nevezetesen az úgynevezett személyzeti elégtelenség miatt kialakuló válsághelyzet, ami azt jelenti, h ogy a meglehetősen, fokról fokra csökkenő egészségügyi szakdolgozói és orvoslétszám kapcsán bizony lehet számolni azzal, hogy egyes területeken problémák lesznek, és még egy ügyeleti sort sem fognak kiállítani. Most ez a fajta válsághelyzet is egy válsághe lyzet, de semmi köze a hadiállapotokhoz és az egyéb katasztrófahelyzetekhez. Miért mondom ezt? Mert ami egy hadiállapotban, katasztrófahelyzetben természetes, hogy a munkajog felfüggesztődik, egy ilyen helyzetben - amiért, bocsánat, a politika is felelős, hogy miért van kevés orvos, meg miért van kevés személyzet, és miért nem képzünk eleget, és miért nem fizettük meg - az emberekre, arra a kevésre, aki itthon marad, egy olyan embertelen megterhelés fog hárulni, hogy átmennek innen oda azért, hogy valóban k iállítható legyen ez az úgynevezett ügyeleti sor… Elnézést, leesett a mikrofonom… (Babák Mihály: Ne tessék eltörni, mert közvagyon!) Természetesen abszolút megértem ezt a törekvést, csak akkor egy dolgot mulasztottak el a tisztelt jogalkotók, hogy egy ilye n helyzetben, ami nem természeti katasztrófa, legalább szabályozzák. Ha azt mondják, hogy ebben az esetben viszont egy kirendelés - most szélsőséget mondok - Szombathelyről Sátoraljaújhelyre, mert ott valóban nincs meg a létszám, ami miatt esetleg a kórház nem tud működni, viszont ez most megmaradt állami és aktív ágyakkal rendelkező kórház, akkor odarendelnek embereket. De azt le kéne írni, hogy ilyen békeidőben és ilyen okkal történő kirendelés például mennyi ideig tart, milyen feltételeknek kell teljesül niük, milyen költségeket áll a bérén kívül természetesen az állam. Hiszen tudom jól, hogy katasztrófahelyzetben minden egyéb kiadás az állam költsége, de ez most nem fog szétválni, hiszen az állam költsége a kórház működtetése ezen túl, hiszen államosított kórházak vannak. Ezzel semmi bajon különösebben nincs. (18.00) Nos, tehát én úgy gondolom, hogy az ilyen esetben ezt szabályozni kellene. Az a másik dolog, ami egy kicsit itt is elhangzott, csak nem olyan éllel, hogy azt írja, a miniszter köteles gondosko dni arról, hogy kizárólag az egészségügyi válsághelyzet idején hatályba léptethető egészségügyi jogszabályok kihirdetésre alkalmas állapotban legyenek. Hát ez nagyon jó, csak én, aki a válsághelyzetet meg kell hogy oldjam, nem én személy szerint, hanem az orvosaink, a szakdolgozóink s a többi, hát azért még nem ismerhetik meg, hogy milyen törvény fog rájuk vonatkozni. Tehát én úgy gondolom, hogy a kihirdetés tekintetében nemcsak készen kell állni, hogy ha majd válsághelyzet lesz, hogy azért legalább tudják az emberek, hogy mivel számoljanak. El tudom képzelni e pontosító rendelkezések kapcsán az általam kifogásolt dolgokat, hogy mennyi ideig lehet, mondjuk, ilyen helyzetben kirendelni az orvost, amikor nem háborús katasztrófa van, azt azért illő lenne tisztá zni. A következő problémám szintén a LXXXIV. törvényhez kötődik. Kérem szépen, a LXXXIV. törvény egy szektorsemleges törvény, ahogy le is írja, és maga a törvény 1. §a írja le azt, hogy gyakorlatilag minden egészségügyi tevékenységet végző természetes sze mély e törvény hatálya alá tartozik. Ez egy nagyon fontos megállapítás, ugyanis a vállalkozások, kérem, nem szoktak ügyelni. A vállalkozásokban dolgozó orvosok személyes teljesítők, tehát róluk is szól a törvény. Érdekes módon a vállalkozó orvosoknál minde n esetben azt mondják, hogy de rájuk azok a munkaszervezési normák nem vonatkoznak, csak az alkalmazotti szférára. Gondoljunk bele, ha én vállalkozó vagyok, és dolgozom 24 órát, mert ügyelek, és mondjuk, traumatológus vagyok, és végigműtöm, akkor én nyugod tan másnap elmehetek dolgozni, mert én vállalkozó vagyok, és a vállalkozás nem fárad el? A közalkalmazott és az alkalmazott persze elfárad. Kérem szépen, ez egy marhaság! A személyes teljesítővel kellene helyettesíteni az egészségügyi dolgozót, illetve nem helyettesíteni, hanem hozzá kell tenni, hogy ő személyes teljesítő, és a jogviszonyától függetlenül személyes teljesítő, tehát azok
